OLVASMÁNY: 2Kir 4,42-44: Elizeustól nem maradt fenn szentírási könyv, mint például Jeremiástól. Ő leginkább a csodáival tanít, s ezzel mintegy előfutára Jézusnak. Jézusnak minden csodáját tovább kell gondolnunk és magunkra kell vetítenünk. Ebben az ószövetségi csoda-tanításban találkozunk egy olyan emberi magatartással, amely elindítja az értékek és ajándékok kiapadhatatlan forrását. Az éhínséggel küzdő vidékre egy ember élelmet hoz. Kevésnek látszik, de mindenkinek bőségesen jut belőle. Vajon, mi visszük-e Jézust oda, ahol a hiányát nagyon megszenvedik. Vajon akarjuk-e látni, hogy a jézusi szeretet milyen folyamatokat indít el?
SZENTLECKE: Ef 4,1-6: Csak egyet tehetünk, ha kézbe vesszük ezt a szentpáli tanítást. folyamatosan ismételgetjük. Hiánytalanul leírja azokat a jegyeket, amelyek egy hiteles, igaz keresztényt jellemeznek. Alázat, türelem, a béke kötelékének erősítése, a lelki egységre törekvés. S mindennek a kulcsa: Viseljétek el egymást megértő szeretettel. Tényleg, ez a kulcsa mindennek. Ehhez meg kell ismerni a másikat. S el kell fogadni önmagunkat. Aki nem tekinti nagy értéknek a saját életét, másba is bele fogja törölni a lábát. Jézus példája szerint csak akkor áldozhatom az életemet másokért – szülőként, házastársként, keresztényként –, ha nagyon értékesnek tekintem magamat. Enélkül az önátadás vagy önfeláldozás mindössze önfeladás. Amikor valaki a folyamatos elégedetlenségét fogalmazza meg Isten felé, rohamosan gyengül és még súlyosabban megbetegszik. A folyamat megfordul, amikor elkezd hálát adni Istennek, mert észreveszi a dolgok rejtett értékét is.
EVANGÉLIUM: Jn 6,1-15: A leírás szerint most veszi körül Jézust a legnagyobb tömeg, csak a férfiak mintegy ötezren voltak. Egyik-másik álpróféta körül akár nagyobb tömeg is összegyűlhetett. Ők udvaroltak a tömegnek, és hamis ígéretekkel „lelkesítették” az embereket. Jézus nem arra törekedett, hogy a legnagyobb tömeggel ő rendelkezzen, hanem arra, hogy az emberrel kapcsolatban az Atya akaratát érvényre juttassa. A Jézus körül lévő tömeg leapadt, amikor felismerték, hogy ettől a prófétától nem ingyen kenyeret kapnak, hanem mélyre ható tanítást és életrendező feladatot. Az Egyház sem karitatív szervezet, bár sokan efelé terelnék, hanem keskeny út és szűk kapu az egyetlen életet biztosító igazság felé. Keskeny út, amelyen nem lehet öndicséretet hangoztatva előre jutni, szűk kapu, amely előtt megtorpan a hőzöngő, az eleddig haszonleső. Jézus nem közétkeztető, hanem az emberek nézőpontját, önismeretét, értékrendjét igyekszik alakítani. Ha közétkeztető lett volna, akkor nem adják keresztre – és nem történik meg a megváltás. Megelégedne a tömeg a panem et circenses ősi trükkjével. Nem lennének szent édesapák és édesanyák, nem lennének önfeláldozó, másokért élő emberek. Jézust ma sem ismerik fel, sőt meg akarják hamisítani azok, akik nem értik meg, hogy ő az élet kenyere. Ő a kenyér házában, Betlehemben született, és már ez is utalás volt arra, hogy mindennapi kenyerünkké akar válni. A pusztában is csak egy napra elegendő manna hullott az égből. Aki tartalékolt, annak megromlott. Minden nap be kellett gyűjteni az egy napra elegendőt. S ezt Isten meg is adja. Nem szabad a megromlottból étkezni és főleg nem szabad azzal házalni. A keresztény ember a mindennapi megtérés állapotában él. Számára minden nap friss, és minden nap egy új kezdet. Minden napot azzal a reménnyel kezd, hogy Jézushoz egy kicsit közelebb kerülhet. Gyakran halljuk az öndicséret ízű megjegyzést: Az a célom, hogy mindenütt Jézust képviseljem. Talán szimpatikusabb így: Sajnálom, hogy nem tudom mindig jól képviselni Jézust, de ez bánt és nagyobb igyekezetre sarkall. De legfőképpen az a felismerés sarkall: ha a szeretetet elveszítettem, mindent elveszítettem. Talán ez a legpontosabb leírása annak, hogy miben áll az istenfélelem.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
MISESZÁNDÉKOK:
Újszász: július 28. (vasárnap) 9.00: + Ulviczky Sándor, f.: Borsos Ilona, lányuk: Klára, vejei: Antal és György, továbbá Borsos László, f.: Borsos Viktória és + cs.tagok; augusztus 3. (szombat) 18.00: + Ádám Sándorné sz: Nagy Márta (5. évf.), Ádám cs. élő és + tagjai; augusztus 4. (vasárnap) 9.00: + Tűri András, f.: + Trepák Mária és + cs.tagok;
ZAGYVARÉKAS: július 28. (vasárnap) 10.30: + Dóra Ferenc, f.: Gál Margit, hősi halott fiuk, Béla, fiaik, menyeik, vejeik, unokáik; Varga Imre és f.: Bíró Margit, fiuk, + Varga Béla;
SZÁSZBEREK: július 28. (vasárnap) 18 óra: (….)
1. Az évközi 17. vasárnapot ünnepeljük. Ma van a Nagyszülők és Idősek világnapja. Jövő vasárnap a szentmisék után Szent Kristóf oltalmazását kérve megáldjuk a gépkocsikat és a közlekedési eszközöket. A héten tartjuk szokott időpontban a havi szentségimádásokat.
2. A plébániai honlap már elérhető. A búcsúra teljesen „üzemkész” lesz. Minden hírlevelet és szentírási katekézist utólag felteszek, amelyek a plébániai facebook szégyenletes módon történt megszüntetése óta csak papírformában jelenhettek meg. A „leghitelesebb” helyi keresztények cenzúrázták a helyi pap útmutatását a kereszténnyé válás mikéntjéről. (A kommunisták is csak azt a papot küldték börtönbe, verték le a veséjét és ölték meg, aki nem értett egyet velük.)
3. Kedden este 6-kor tart próbát a plébánián a szépen alakuló kis kamarakórus. Várjuk szeretettel a csatlakozni kívánókat. Hívjuk azokat, akik például valamikor már énekeltek kórusban, vagy akikről tudjuk, hogy szép hangjuk van. Már hatan vagyunk, minden alkalommal új éneket tanulunk, és már igényes háromszólamú klasszikus motettát kezdtünk sikeresen tanulni. Most elsősorban a búcsúra készülünk, mint a legközelebbi fontos eseményre.
4. Idén a búcsúi szentmise augusztus 20-án 18 órakor lesz. (Ezúttal délelőtt Zagyvarékason szolgálok.) A szentmise végén, rövid orgonahangversennyel, illetve egyházzenei áhítattal felvezetve megtörténik az Orczy-díj átadása.
5. Hálás köszönet azoknak, akik a szombati temetést követő szeretetvendégséget előkészítették és a vendéglátásban szorgoskodtak. A népes Orczy-rokonság számára biztosítottam a saját rezidenciámat is, hogy meghitten és bensőségesen tudjanak emlékezni. Nyáry György úr jóvoltából vendéglátásra invitáltuk szeretettel a híveket. Volt, aki nő létére oldalt köpött a meghívásra. Non comment. (Illetve csak annyit: Nem lehet úgy keresztényt játszani, hogy közben kommunista maradtam. Nagyon fontos az igazi megtérés. Alázat. Alázat. Alázat.)
6. Mivel a katolikus temető üzemeltetésének a kérdése bizonytalanná vált – lehet, hogy az üzemeltetővel szerződést bontunk –, úgy rendelkeztem, hogy ebben a helyzetben nem számlázzuk a sírt megváltó hívek felé a május 1-jétől az üzemeltető részéről bevezetni kívánt 40 ezer forintos 25 évre szóló plusz kommunális adót. Vagyis ezt megtagadom, amíg a püspök másképpen nem rendelkezik. Tervezzük a köztemető-részen egy szép megjelenésű, ligetes szóróparcella elkészítését. Ezzel az Otthonban elhunyt magányos emberek is méltó temetést kapnak és megörökítjük nevüket. A búcsú után ez ügyben egyházközségi tanácsot tartunk, amelyen feloszlatom a régi tanácsot és elkezdjük az új megválasztásának törvényes folyamatát. Az Orczy/Nyári-családdal egyeztetve megnyitjuk a templom kripta részében lévő urnahelyekbe történő temetés lehetőségét. (Itt nincsen ravatalozó-díj, kommunális adó stb.) A templom kolumbáriumába temetés feltétele, hogy vállalják a hozzátartozók, hogy az évenkénti temetési évfordulón szentmisét kérnek halottjukért.
G. K. Chesterton: Alapvetően kétféle ember létezik. Az egyik figyel arra, hogy hosszan életképes maradjon a közösség, és biztosítva legyen benne a lemenők láncolatában a jövő szempontjából nélkülözhetetlen értékek átadása, s ezért kész önként korlátozni pillanatnyi vágyait és kívánságait. Ha ezt a családjában nem tanulta meg, később már semmiféle megtérés és szektás megvilágosodás sem segít rajta. A másik fajta ember ezzel ellentétesen csak a maga javát látja, érzékeli és szorgalmazza.
Sántha János: Idős korban el kell jutni oda, hogy most már nagyon értékessé váltam és így adom át magam az Istennek. Kerülni kell azt a kishitűséget, amikor valaki kevésbé szerethetőnek érzi magát és emiatt zárkózik el az emberek elől. Csak akkor áldozhatom fel magamat, csak akkor adhatom életemet másokért, ha Isten gyermekeként nagyon értékesnek tekintem magamat. Enélkül az önátadás vagy önfeláldozás csupán önfeladás.
|
