Július első hetében volt a napközis táborunk. Tizenöt-tizenhét gyermek vett részt rajta. A plébánia jól kiszolgálta ezt a létszámot, de voltunk uszodában és Budapesten a Parlamentben is. Hálás köszönet az előkészítésért és a tábori feladatok végzéséért elsősorban Urbán Tamásnak, Tóth Gábornak és Szalai Editnek.
A Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közösségének helyi csoportja Szászberekben a pünkösdi szentmisén a Szentlélek áldásával elindult, hogy a szülők és a nagyszülők gyermekeik, unokáik sorsát imával kísérjék. Más plébániákról is lehet még jelentkezni, illetve érdeklődni a csoportvezetőnél, Majorné Vince Katalinnál. (Szászberek, Móricz Zsigmond u. 14; tel: 30-428-5969; e-mail: vincze.katinka@gmail.com)
Alexandriai Szent Cirill: Karoljátok fel egymást, ahogy Krisztus is felkarolt benneteket. Akkor tudjátok megőrizni a lelki egységet Krisztussal és így egymással is, ha jószándékkal vagytok egymás iránt és kerülitek a széthúzást.
A zsinat óta valamennyi pápa elsősorban az Egyház megújulásának előmozdításán fáradozik. Tény, hogy a zsinat zavart okozott a megszokásból élő keresztények között azzal, hogy személyesen elkötelezett, tudatos evangéliumi életet kért és komoly felelősségtudatot az Egyház iránt. Ez utóbbi a világi apostolkodás kereteit is kijelölte. Mára világosan látszik, hogy mi segíti a megújulást és mi hátráltatja azt. Ha valahol elkötelezett krisztushívők egy kis csoportjában megjelenik a valódi Egyház, akkor az növekedésnek indul. A valódi Egyház az egyetemes Egyház, amelyhez a pap kapcsolja a megkeresztelteket, Krisztustól kapott tanítói, megszentelői és pásztori küldetésével. Ahol elutasítják a papnak ezt a szerepét, és egy sajátos egyházimitációt akarnak működtetni, ott nem kezdődik el a megújulás. Ott egy olyan civil egyesület jelenik meg, amelyhez a megtérés vágyával élők nem fognak csatlakozni, legfeljebb azok, akik saját fontosságukat akarják előtérbe helyezni. Holott az egyházi közösség a megtérés folyamatában lévők egymást segítők családja. Ez az alapvető krisztusi út sehol sem alakul ki, ahol egyesek valami sokkal kevesebbet akarnak, mint amire a lelkipásztor feltette az életét, és amire a felszenteltsége révén isteni küldetést kapott. A magyar történelemben először a törökök, majd a kommunisták akarták elhallgattatni a papot. A kommunista a pap minden szavának ellent mondott és oldalt köpött, ha meglátta. Irritálta őt a pap látványa, mert azt az önvizsgálatot, amelyet e találkozás elindított volna, nagyon-nagyon nem akarta elkezdeni. Most, hogy ismét kommunista reneszánsz van, számíthatunk a papellenességre. Már el is kezdődött. Sajnos, amikor a kommunisták meghirdették az egyházellenességet és üldözni kezdték a papokat, igen sok elköteleződés nélküli, tétova keresztényt maguk mellé állítottak, olyanokat, akiket a külsőségeken túl semmi sem érintett meg a vallás lényegéből. Sok olyan „plébánia” van, ahol a „felelősök” megdöbbennek azon, hogy a pap maga szeretné alakítani a krisztusi egyházat, az Eucharisztikus közösséget. Azon a jogcímen, hogy „ők vannak otthon” és a pap ide idegenként érkezett, a papot saját beosztottjukként szeretnék kezelni. No, ezért ment tönkre az Egyház, s nem azért, mert „külső gonosz erők” megtámadták.
Merici Szent Angéla: Előbb alakítsd magadat azzá, amivé a másikat formálni akarod.
Kálmán Pelegrin OFM nyomán: Jézus, amikor követésére biztatja a tanítványokat, közli, lesznek, akik nem halnak meg, amíg meg nem látják Isten országát. Aztán innen számítva a 7. napon Péter János és Jakab a színeváltozás szemtanúi lesznek. Az isteni dicsőség részlegesen feltárulkozik nekik. Mózesnek a Sínai-hegyen a 7. napon szólalt meg az Úr. Jézus halálakor a templom függönye kettészakad, feltárulkozik a szentek szentje. A szentek szentjének a helye az, ahol jelen van Jézus. Elsősorban a templomban, de a templom az a hely, ahol helyet vehet a lelkünkben is. Minden vasárnap, vagyis a hetedik napon feltárulkozni akar számunkra a szentek szentje, de sokan hátat fordítanak neki. A színeváltozást a görög metamorfózisnak mondja, lényegi átalakulásnak. Ez történik a valódi megtérésben, de ez történik akkor is, amikor valaki az ördögnek adja át magát. A Szentlélek által előidézett metamorfózis csendes, imádságos, békés belső élet. Az ördög hangos, elégedetlenkedő, bomlasztó csürhébe gyűjti azokat, akiket ő alakított át.
Jelen lenni a templomban és várni az Úr érkezését. Simeon és Anna prófétaasszony a templomban kapják meg azt, ami életük kiteljesedéséhez szükséges volt. A templomban várakoztak, nem otthon ültek. Tudták, hogy a templomban lehet találkozni az Istennel. Sok idős feleslegesnek érzi magát, belekeseredik az életbe, már semmit sem tervez, nézi a televíziót. Otthon ülő lett, a maga módján keresztény. Van is erre indoka: már semmi sem olyan, mint régen. Az a változás mindenféleképpen bekövetkezett, hogy ő már nem megy a templomba. Oda következtet, hogy Istentől úgyse jön segítség, minek menjen oda. Otthon jobbára a magány keserűsége növekszik, a templomban azonban éppen ez alakulna át örömteli találkozássá az Istennel és az Egyházzal. A lélek levertsége, az örökös panaszkodás a sorsa annak, aki mindig csak önmagával találkozik és nem az Istennel. Megható élmény számomra minden esetben a találkozás egy-egy olyan idős emberrel, aki régóta nem volt templomban, de most egy ismerőse vagy a lánya elhozta őt. Ragyog és boldog. Nem panaszkodik, nem siránkozik, ha árad a hála a lelkéből.
SZENTSÉGIMÁDÁS. Francesco Spinelli atyát 2018-ban avatta szentté Ferenc pápa. Az 1800-as évek végén megalapította a szintén szentté avatott Geltrud Caterina Comensoli nővérrel a Legszentebb Oltáriszentséget imádó Nővérek Intézményét. Gyakorlatilag azt tették, amit néhány évtizeddel később Kalkuttai Teréz anya: szentségimádás, és a szentségimádásban felizzott lélekkel a szegények gondozása. A keresztény lét alapja, hogy mit vallok az Eucharisztiában, és milyen módon van jelen az életemben. Mivel sokan nagy nehézséget élnek meg a vallás értelmi belátásában és ódzkodnak a hittől, nekünk kell bemutatni a saját életünkkel, hogy mi az Eucharisztia embert átalakító hatása. Shmeman az ortodox hittudós írja, az emberiség legnagyobb kérdése, hogy mi történik az Eucharisztiában. Ez számomra is a legfontosabb kérdés. Milyen választ adok rá? Az Eucharisztiában természetesen nem érthetek mindent, de akkor is áldozom, illetve vágyódok áldozni (akadályoztatásom ellenére is jelen vagyok a gyülekezetben), mert vágyódom valamire (Valakire) amit (Akit) még nem tudok megfogalmazni, de úton vagyok feléje. Ez a vágy teszi gyümölcsözővé a szentmisén való részvételemet. Ferenc pápa szerint a szentségimádás hitünk és szeretetünk legfőbb forrása. Benne és általa valóságos találkozás történik az Istennel.
Az Oltáriszentséggel való kapcsolatomat nem az határozza meg, hogy milyen okosokat mondok róla, hanem az, hogy miképpen vonzódom hozzá, és miképpen alakítja széppé és jóvá, mások számára odaajándékozhatóvá az életemet. A katolikus lét kibontakozásának mintegy csúcsa, mikor minden szentáldozásom egyben szentségimádássá is válik.
Szent Jusztinusz elébb a görög filozófiát tanította, de a kereszténységben ismerte fel az oly nagyon keresett igazságot. 166-ban Rómában lett vértanú, mert nem volt hajlandó megtagadni Krisztust. Hitvédelmi könyveket írt. Az egyikben bemutatja az ősegyházi szentmise menetét. „Mindazokat, akik elhitték és befogadták azt, amit az apostolok tanúságtevése nyomán tanítottak nekik, és megfogadták, hogy ennek nyomán kívánnak élni, megtanítják imádkozni, meg arra, hogy böjttel kérjék korábbi bűneik bocsánatát. Mi velük imádkozunk és böjtölünk. Ezután elvezetjük őket oda, ahol víz van, s ahogy mi újjászülettünk, úgy ők is újjászületnek a keresztség által. Testvéreknek hívjuk és magunk közé fogadjuk azokat, akik velünk együtt megtisztultak és megvilágosodtak. Egybegyűlve imádkozunk magunkért, hogy a helyes úton megmaradjunk, és azokért is, akik tőlünk távol vannak. Imánk befejezésekor csókkal köszöntjük egymást. Meghallgatjuk az elöljáró tanítását, majd kenyeret, illetve kelyhet viszünk hozzá, melyben vízzel vegyített bor van. Ezt a táplálékot mi Eucharisztiának mondjuk, és senki sem részesedhet belőle, csak az, aki igaznak tartja a tőlünk kapott tanítást, lemosdott a megtisztulás fürdőjében, és úgy él, ahogy azt Krisztus meghagyta.”
Szent Ágoston: Senki se merítsen csupán a saját szívéből, amikor beszél, és senki se bízzék saját erejében, amikor megpróbáltatást szenved el, mert Krisztustól van az a bölcsességünk, hogy az igazságot okosan hirdessük, és tőle jön a megerősítésünk, hogy a szenvedést hősiesen elviseljük, és érdemszerzővé formáljuk.
Szalézi Szent Ferenc: Előfordul a keresztények életében az a tévedés, hogy jámborkodnak, amikor cselekedni kellene, és sietve cselekednek, amikor a tisztánlátásért imádkozni kellene. Egy családapa nem teheti meg, hogy nem védi és gyarapítja a család megélhetésének anyagi feltételeit. A püspök nem teheti meg, hogy karthauziként elvonulva elhagyja a hívei gondozását. Hamis lesz az a jámborság, amely megmarad csak a jámborság szintjén.
Dzsida Jenő: Ne keresd már, hogy hol tévedtél, * ne sírj azon, mit meg nem tettél. * Gyere velem, én hívlak élni * vérző szívvel is remélni. |
