OLVASMÁNY: Iz 53,10-11: Látszik, hogy Izajásnak sincs teljes ismerete arról a Megváltóról, akiről jövendöl, de kimondja azokat a dolgokat, amelyek teljesen szembe mennek az emberi elvárásokkal, tehát kinyilatkoztatást közvetít. Az eljövendő Messiás engesztelő áldozat lesz bűneinkért. Ahhoz, hogy a bűn átka lekerüljön rólunk el kell fogadnunk hálás szívvel Jézus Krisztus áldozatát. Mi ugyanis nem tudjuk saját erőből eltörölni a bűnt, és nem tudjuk mentesíteni magunkat hatásaitól.
SZENTLECKE: Zsid 4,14-16: A pap a megszentelés szolgálatát végzi, kisebb és nagyobb eredményességgel. Jó tudni, hogy Jézus az a főpap, aki a teljes megszentelést végzi. Ráadásul rendkívül mély szolidaritással, hiszen ismeri minden ember nyomorúságát, küzdelmét, sebzettségét. Ő, aki áthatolt az egeken, számunkra is átjárhatóvá teszi a földről a mennyet.
EVANGÉLIUM: Mk 10,35-45: Jézus olyan feladatokat állít elénk, amelyek kevésbé népszerűek. A vallások közül a kereszténység az egyetlen, amely nem az emberek szimpátiáját akarja megnyerni, hanem az igazságot tárja fel, majd megtapasztalhatóvá teszi, hogy az igazság elfogadása és szolgálata az emberi lélek legősibb vágya, a boldogság garanciája. Az egyik nehéznek tűnő feladat: felkészíteni lelkünket a mennyei életre. Amilyen mértékben kialakul itt a földön az Isten iránti vágyakozásunk, vagyis a jó a szép és az igaz melletti elköteleződésünk, továbbá a szeretetben való növekedésünk, olyan mértékben telünk el mindezekkel a mennyországban. Nincsen uniformizálódás az örök életben. A nagy újjáteremtéskor mindenkinek a saját, meglévő személyisége bontakozik ki, teljesedik be, mégpedig a halálunk pillanatában felmutatott személyiségünk. A másik feladat pedig, hogy azt a dicsőséget, amelyet a mennyben ad nekünk Isten, ne játsszuk el földi dicsőség hajszolásával. A földi életünkben nem uraskodni kell, hanem a szeretet szolgálatát végezni. Látjuk, hogy mennyire megsínylette a nyugati világ kereszténysége azt, hogy majd ezer éven keresztül hatalmi helyzetből tanította az evangéliumot és nem Jézus útját járta a szegények között. Csak a feltámadás utáni Jézusra tekintett és nem a kereszt felé haladó Ebed-Jahve szolgára. Jézus most attól a gazdagságtól óv, amellyel saját jelentőségünket akarjuk kiemelni. A világban felépített rang és tekintély, becsvágy és kivagyiság kártyavárként omlik össze a halál pillanatában. Az ember legveszélyesebb „gazdagsága” talán a mások feletti ítélkezés. Ez a középszerű vagy kicsinyes emberek „gazdagsága”. Ezzel keressük a felmentést magunknak, hogy miért kell távol maradnunk azoktól a helyzetektől, amikor a felebarátaink javára, a közösség szolgálatára cselekednünk kellene. Az ítélkezés azt is jelzi, hogy az illető kellő önismeret hiányában szenved, hiszen mindenkinek van söpörgetni valója a saját háza táján is. Jézus, amikor nem válaszol Jakabnak és Jánosnak azzal kapcsolatban, hogy milyen helyzetben lesznek a mennyországban, két dolgot vesz figyelembe. Még sok minden történhet a földi életük lezárásáig. Ne előlegezzünk meg semmit. Ráadásul a lelkünk legrejtettebb szándékait és értékeit a Teremtő látja bennünk. Vannak nagyon kedves és barátságos emberek, akiket mindenki szeret, és vannak sok rossz tulajdonsággal megterhelt embertársaink. Mindkettő típusnak ugyanannyit kell fáradoznia az üdvösség felé haladva. A jó természetű ember nem tudja a kedvességét adni ajándékba Istennek, mert azt tőle kapta. Neki másutt van a kötelezettsége. A rossz természetű ember pedig a javulása ügyében sokat fáradozhat, talán kevés eredménnyel, de az az eredmény, amelyet elért, lehet, hogy értékesebbé teszi őt Isten szemében annál, aki eleve jó adottságokkal született. Hogy ki a jó valamint a jobb és még jobb ember, azt Isten látja igazán.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
SZENTMISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: október 19. (szombat) 18.00: a Rózsafüzér Társulat szándékára; október 20. (vasárnap) 9.00: (….); október 27. (vasárnap) 9.00: (….);
ZAGYVARÉKAS: október 20. (vasárnap) 10.30: + Zsíros János, f: Sztrunga Jusztina, Sztrunga és Zsíros nagyszülők, + Faragó Sándor, f: Kézér Erzsébet, Kézér és Faragó nagyszülők, + Valkó Béla, f: Zsíros Anna; valamint: Dóra Józsefné Gál Mária (5. évf.);
SZÁSZBEREK: október 20. (vasárnap) 17.00: (….)
1. Az évközi 29. vasárnapot ünnepeljük. Ma a keresztény missziók számára gyűjt az Egyház. Októberben minden esti szentmise előtt negyed órával a loretói litániát imádkozzuk.
2. Közeledik halottak napja és a Mindenszentek ünnepe. Kedden négyen takarítottuk a temetőt. Köszönet a segítségért. Férfi munka még elkelne. Két helyen kezdődött olyan bozót képződés, amelyet most még könnyűszerrel megszüntethetünk. Kedden 9 órától ismét kint leszek a temetőben. Köszönettel veszem a férfi segítséget.
3. Sírszentelések: Újszász: november 1-jén 15-16 óra között; Zagyvarékason: november 2-án 14.30-15.30-ig (a szentmise előtt); Szászberekben november 3-án, 16.00-16.30-ig (a szentmise előtt).
4. Mindenszentek ünnepén vasárnapi miserend lesz. Halottak napján Zagyvarékason 16 órakor, Újszászon 17 órakor lesz gyászmise mindannyiunk halottjaiért. Újszászon megfelelő időjárási körülmények esetén november 2-án az esti mise után kimegyünk a temetőbe, a központi keresztnél elvégezni a lucernáriumot. Gondoljunk arra, hogy Mindenszentek és Halottak napja ünnepén ne csak a temetőbe, de a templomba is hozzunk virágot.
November 1-jétől november 8-ig a tisztító helyen lévők számára teljes búcsú nyerhető. A feltétel, hogy az Egyházzal közösségben legyünk, amikor ezt kérjük. Egyébként a temetési gyászmisében az Egyház közbenjáró erejére bíztuk halottunkat, az évfordulós miséken pedig ezt a kérésünket megújítjuk.
5. Imaiskola kedden 16.30-kor, kóruspróba csütörtökön 18 órakor van a plébánián.
6. Október 27-től minden esti esemény (szentmisék, plébániai programok) egy órával korábban kezdődik.
7. Zagyvarékas templombúcsúját november 10-én ünnepeljük.
KATEKÉZIS
A LEGISMERTEBB IMAMÓDOK 1. A litánia. Az ember vallásos lény, ebből kifolyólag imádságos lény is. Az imádság vagy annak pótlékai nélkül nehezen képzelhető el az emberi élet. Az ember, mint tudatos lény elveszettnek tudná magát, ha a nehéz élethelyzetekben nem remélhetné egy felette álló hatalom segítségét. Nem tudná teljesen kibontakoztatni nemes képességeit, ha csak a földi életről lenne tudomása. A menny a legfőbb inspiráció. Az ember, amikor imádkozik, vagy Istenhez szól, vagy lelkének érzelmeit nemesíti. Az ókorban már a kereszténység előtt ismertek voltak a zarándoklatok. A pogányok szent helyeket kerestek fel, mert érezték, hogy ott erőre kapnak, s valami jó történik a lelkükben. Az együtt haladás és a ritmikus éneklés erősítette ezt. A recitáló vagy responzóriumos közös imádkozás békét teremtett a lelkekben, és megadta az együvé tartozás érzését. Az ószövetség zarándokünnepeire hasonló módon érkeztek Jeruzsálembe a közösségek. A keresztények is kezdettől fogva elzarándokoltak a szent helyekre. Kialakultak azok a sajátos imaformák, amelyeket aztán a templomok zárt világában is megtartottak. Amikor az énekek elfogytak a zarándoklat során, egy előimádkozó szavaira válaszoltak. Ebből az imaformából alakult ki a litánia. Ez a görög eredetű szó könyörgést jelent. A ma ismert litániaforma Loretóból indult el a 13. század végén. A hagyomány szerint az angyalok Loretóba hozták Mária názáreti házát. Valójában a keresztesek, miután egyre inkább kiszorultak a Szentföldről, számos fontos ereklyét átmentettek Európába. Felépíthették annak a háznak a mását – talán építőanyagot is áthoztak –, amelyet Názáretben Mária házának tudtak. XIII. Leó pápa a 19. század végén három litániát jelölt meg, amelyek a katolikus liturgiában elsődlegesek: a loretói, a Jézus Szíve és a Mindenszentek litánia. Ez utóbbi fontos szerepet kap a papszenteléskor és húsvét vigíliájában. |
