OLVASMÁNY: Jer 31,7-8: Az Egyház valami hasonlót él át napjainkban a nyugati féltekén, mint amiről Jeremiás jövendölt. A szent maradékot akarja összegyűjteni az Isten, mégpedig a világ minden tájáról. Miközben Nyugaton rohamosan csökken az önmagukat kereszténynek vagy egyáltalán istenhívőnek vallók száma, a világ összességét tekintve a népességnövekedést meghaladó arányban nő a keresztények száma. Igaz, hogy Jeremiás a zsidók összegyűjtéséről beszél és a szent város újraéledéséről, de a prófétai beszéd mindig jelképes. Mi ezt a jövendölést az Egyházra vonatkoztatjuk. A világban rohamosan növekszik a krisztushívők száma, nekünk azonban a szent maradék állapotából kell újjászületnünk és a növekedőkhöz kapcsolódnunk.
SZENTLECKE: Zsid 5,1-6: Az ószövetségi pap úgy végezte a megszentelés szolgálatát, hogy annak a bűnös népnek a része volt, amely rászorult a megszentelésre, hogy elinduljon az értékes élet felé. Jézus azonban olyan főpap, aki a Szentháromság dicsőségéből lép közénk, a tökéletes megszentelés lehetőségét hozza, és teljes bizonyosságot ad az élet végső értékéről, amelyet saját létében mutat be. Bárcsak sokan megéreznék, hogy mennyivel több a szentmise, mint bármely más vallási öngyőzködés! A szentmisében a megszentelést maga Jézus végzi. Ha fenntartások nélkül átadjuk magunkat, akkor formál bennünket úgy, ahogy arra szükségünk van. Ha a papot azért dicsérjük meg, mert azt hallottuk a prédikációban, amit hallani akartunk, akkor nem formálódtunk. Ha a kántor hangjában gyönyörködtünk és nem mi örvendeztettük meg saját hangunkkal az Istent, akkor egy profán előadás részesei voltunk, mindennemű formálódás nélkül.
EVANGÉLIUM: Mk 10,46-52: A jerikói vak sorsában ott van az egész emberiség legfőbb gondja: a látás hiánya. Az ősbűn utáni ember nem látja élete teljes értelmét, elveszítette valóságlátását. Nem tud jól következtetni. Nem látja tettei következményét. A családi viszálytól többet remél, mint a megbékéléstől. Látszatvallással tudja helyettesíteni a megtérést. Önnevelés helyett másokat nevel. A vallási élet minimumra csökkentésétől várja az élhetőbb jövőt. Gyermekei hit-erkölcsi nevelésének elhanyagolása és későbbi magánéleti sikertelenségei között nem lát összefüggést. A családban kihaló vallás és az oda betelepedő erkölcstelenség, akut pszichológiai problémák és a drogfüggő életmód közötti törvényszerű kapcsolatot nem hajlandó tudomásul venni. (Még a józanésznek is ellentmond az az elképzelés, hogy a vallástalannak nevelt gyermek boldog ember lesz.) A családban kihaló vallás jele, hogy a volt keresztények hallowen-tököt gyártanak, Mindenszentek és Halottak napja katolikus tartalmát pedig elvetik. (Valószínű, hogy bizonyos protestáns körök is támogatták a hallloween-kultuszt, mert ők tagadják a halottakért való közbenjárást.) Az Istentől eltávolodott ember nem látja az emberi élet értékét sem az abortuszklinikákon, sem a távoli harctereken. Önismeret hiányában másokkal kapcsolatban is hamis ítéletet hoz. Az ősbűn óta az emberiség súlyos vakságban szenved. Ebből az emberiségből vezeti ki Jézus azokat, akik képesek felkiáltani: Uram, add, hogy lássak! Jézus azt is tudja, hogy a látót aztán nem szabad magára hagyni. Őt a saját testének részévé teszi. Vagyis az Egyház közösségébe helyezi, ahol nekünk kell egymásról gondoskodnunk, együtt kell megélnünk az új emberiséget istendicsőítésben és szeretetben. Minden szentmise arra hív bennünket, hogy közösen dicsőítsük az istent és éltessük azt az Egyházat, amely éltet bennünket és éltetni fogja gyermekeinket.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
SZENTMISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: október 27. (vasárnap) 9.00: (…); november 1. (Mindenszentek) 9.00: + Irén; november 2. (Halottak napja) 17.00: Mindannyiunk halottjaiért; november 3. (vasárnap) 9.00: + Földi János (24. évf.), f: Kelemen Terézia (13. évf.), élő és + hozzátartozók;
ZAGYVARÉKAS: október 27. (vasárnap) 10.30: (….); november 1. (Mindenszentek) 10.30: (….); november 2. (Halottak napja) 16.00: Mindannyiunk halottjaiért; november 3. (vasárnap) 10.30: (….);
SZÁSZBEREK: október 27. (vasárnap) 17.00: + Tóth Joachim (25. évf.); november 1. (Mindenszentek) 17.00: Mindannyiunk halottjaiért;
1. A héten lesz Mindenszentek ünnepe és Halottak napja. November 1-jétől november 8-ig az élők búcsút nyerhetnek halottjaik számára. Ez a tisztítóhelyről való részleges vagy teljes szabadulást jelenti. A közbenjárás azt jelenti, hogy olyan valakin segítünk, aki erre önmagától nem képes. Mivel a búcsú azt jelenti, hogy az Egyház kegyelmi erejéből esdünk ki ajándékot halottjaink számára, búcsút nyerni csak az képes, aki tejes (kegyelmi) közösségben van az Egyházzal. Gyászmisén vagy a Halottak napi szentmisén azonban az Egyház kegyelmi erejéből gyengélkedő hitünkkel is részesíthetjük elhunyt szeretteinket, mert együtt imádkozunk az Egyház közösségével. (Egyéb szentmiséken is nagy lelki haszonnal van jelen az a hívő, aki nem tud teljes szentségi közösségben lenni az Egyházzal. Feléje külön útjai vannak a kegyelemnek azért, mert jelen van.)
2. A héten a kamarakórus próba kedden 17 órakor lesz. Az imaiskola érdeklődés hiányában megszűnt.
3. Pénteken, Mindenszentek ünnepén vasárnapi miserend lesz. Szombaton, Halottak napján 16 órakor Zagyvarékason, 17 órakor Újszászon lesz közbenjáró gyászmise mindannyiunk halottjaiért.
Sírszentelések: Újszász: november 1-jén: 15-16 óra között. Zagyvarékas: november 2-án: 14.30-15.30 között (a szentmise előtt); Szászberek: november 3-án: 16.00-16.30 (a szentmise előtt).
4. Év vége felé haladva figyeljünk arra, hogy megújítsuk, újra váltsuk az idén lejáró sírhely-bérleményeket, illetve megajánljuk az idei önkéntes egyházi támogatást („egyházi adó”).
5. A templomhoz tartozó és a templom céljait szolgáló hirdetési felületek használatához (gyászjelentések stb. elhelyezéséhez) szükséges a plébános hozzájárulása. A polgári temetés katolikusnak kereszteltek esetében nyilvános hittagadásnak számít, ezért a hívő közösség azt nem ünnepli harangszóval, a templomi hirdetőtáblán pedig ne helyezzünk el polgári temetésről szóló gyászjelentést, azt sugallva. hogy már az Egyháznál is minden mindegy.
KATEKÉZIS
EGYHÁZI TEMETÉS: Egy eset van, amikor a katolikus Egyház nem temetheti el, a katolikusnak keresztelt embert. Ez az eset az, amikor az illető nyilvánosan – tehát hivatalosan és nem magánemberként – megtagadta a katolikus Egyházat (pl. Jehova-hívő lett), és ebben mindhalálig kitartott. Egyébként kötelessége a papnak minden katolikusnak keresztelt embert egyházi szertartással eltemetni, függetlenül attól, hogy járt-e templomba, részesült-e további szentségekben és halála előtt jelét adta-e annak, hogy élete súlyos bűneit bánja. Vannak olyan lelkek, akiken már csak az Egyház segíthet (ez esetben a szentek közössége). Ezért (is) az Egyház oltalmába helyezzük halottjainkat a gyászmisén, majd az évfordulós miséken a család megújítja az Egyház felé ezt a kérését. (Ez a kérés Istennél akkor is érvényes, ha a pap nem hirdette ki a szószékről!!!)
A testben való feltámadás hite okán nagy tiszteletben részesítjük halottjaink testét és hamvait. Megszentelt földbe helyezzük el őket. Régen templom köré temetkeztek, majd kápolnát emeltek a temetőbe, hogy az élők és holtak mintegy eucharisztikus közösségben maradjanak. Mindenszentek napján, mondták a régiek, meg kell nézni a temetőt és az szinte mindent elárul a településről. |
