Feltár fontos igazságokat és feladatot ad nekünk. Ezért kerülik el oly sokan, és azonnal a halottak napjáról kezdenek beszélni, amikor Mindenszentek ünnepe szembe jön velük. Jézus közli, az Istent országa (a mennyország) köztetek és bennetek van. A földi életünk nagy küldetése, hogy a mennyországot jelenítsük meg és ne a poklot. A mennyország programja az Egyház által közelít meg bennünket (ezért is kerülik oly sokan az Egyházat), ha azt, mármint az Egyházat nem hamisítjuk meg. Amikor pokollá válik az ember belső világa, a családi élete, a társadalom, akkor Jézust elhagyva a pokol nagymesterével randevúzgatunk. Templomok helyett kaszinókat és abortuszklinikákat nyitunk, mennyei liturgia helyett gyilkos háborúba visszük az embereket. Mindenszentek ünnepe megkérdez bennünket: Akarunk-e szentté válni? Ki a szent? Akinek életét az Isten kegyelme, nem pedig a saját öntelt butasága alakítja. (Ha Isten kegyelme kiszorul az életünkből, elkezd bennünket „alkotni” a Sátán.) Jézus nem azt mondja, hogy majd a mennyországban legyetek szentek, hanem itt és most. „Legyetek szentek, amint az én mennyei Atyám szent”. Akiben Isten kegyelme él, az szent. Egyébiránt a kanonizált szentek esetében nem magát az embert ünnepeljük, hanem az ő életükben diadalra jutott isteni kegyelmet. |
