OLVASMÁNY: 1Kir 17,10-16: A cáreftai özvegyasszony és fia életét megmentette az a nagylelkűség, amelyet az anya a próféta iránt mutatott. Ez így akár egy népmesei motívum is lehetne. Azonban súlyos igazságot közöl. Sok anya sokkal értékesebb életet tudna ajándékozni gyermekeinek, sőt az életüket is megmenthetné, ha Isten iránt nagylelkűséget mutatna. Ha a legfőbb rákbetegségét keressük korunknak, akkor az egyértelműen a vallás nélküli gyermeknevelés. Bár azt is tudni kell, hogy az ember vallásos lény, ezért ilyen esetben a gyermek keresni fog valláspótlékot, amelyben aztán nem lesz köszönet. A kikristályosodott értékeket kell tovább hagyományoznunk. Azokat, amelyek valóban segítették az életünket és a valódi boldogság, vagyis az igazi emberlét kialakulásának útjára állítottak bennünket. Bizony, sokszor a vallásos neveléssel kapcsolatos nemtörődömség a felnőtteket jellemző céltalanság nyomán fakad. A bibliai szegény özvegyasszony olyan szinten bízta rá magát Istenre, hogy Isten be is tudta tölteni az ő életét.
SZENTLECKE: Zsid 9,24-28: Az ószövetségi emberek megelégedtek volna olyan megváltóval, aki csupán az emberi létet és sorsot éli. Legfeljebb felruházták volna olyan képességekkel, amelyek ideig-óráig naggyá tette volna őt a szemükben. Ma is csak kapkodjuk a fejünket, hogy hatalmas tömegek milyen szintű embereket követnek félistenként. Ugyanis kapaszkodni akarnak valakibe, és hiú reményeiket őrá vetítik. Újból és újból azzal áltatják magukat, hogy most már nem fognak csalódni, ha a soron következő igazsághirdetőnek megadják a bizalmat. Pedig csak egy valaki van, akiben nem csalódhatunk, s ez Jézus, aki az Atya akaratából megváltóként jött közénk. A mitológiák tele vannak olyan földre szállt Istenekkel, akik voltaképpen semmit sem adtak az embereknek. Kicsit kioktatnak, önkényeskednek, büntetnek, aztán közlik, hogy maradsz az, aki vagy. Jézus önmagát adja nekünk, az isteni életet és az örök, boldog élet reális ígéretét.
EVANGÉLIUM: Mk 12, 38-44: Mint oly sokszor Jézus ezúttal is a helyes vallási magatartásról, az Istennek jobban átadott életről tanít. Sok házasság azért megy tönkre, mert benne a felek meg akarják őrizni a saját érdekszférájukat. Nem merik vagy nem tudják vállalni a teljes önátadást. A hobbi szinten élt családi élet nem sok jövőt ígér. A hobbi szinten élt vallás, amelyben nem adjuk át az életünket Jézusnak előbb-utóbb széthullik, vagy olyan arculatot ölt, amelyben inkább a Sátán, mintsem Jézus tükröződik. A szegény özvegyasszony társadalmi rangja eltörpült az írástudók, a farizeusok és a gőgös hencegők mellett. Mégis az ő életét nyilvánította igaznak és értékesnek Jézus, a többiekét pedig színjátéknak. Sokan vannak, akik nem bíznak abban, hogy az ő életük igaz és értékes lehet, ezért lemondóan élnek. Esetleg azért, mert szegények, vagy azért, mert úgy gondolják, kevés talentumot kaptak, esetleg azért, mert kifosztva, elhagyva, rászedve érzik magukat. Netán, olyan dolgokhoz kötik a boldogságot, amelyből ők nem részesülhetnek, amely nem lehet az osztályrészük. (Erről is árulkodnak a Megasztárhoz hasonló műsorok.) Mások pedig abban a tévedésben élnek, hogy anyagi gazdagságukkal vagy hatalmukkal ők maguk teljessé tudják tenni az életüket. Van gazdaggá tevő szegénység (pl. gyermeki lelkület) és van elszegényítő gazdagság. Az egyik legveszélyesebb gazdagság, amikor valaki nem mérlegel, mert nem kételkedik abban, hogy ő csak jó döntést képes hozni. Az igazi vallásosság egyetlen gazdagságot ismer, s ez maga az Isten, ezért törekszik minél inkább közösséget megvalósítani Jézussal, akiben és aki által velünk van az Isten. Minél inkább távolodunk Jézustól – jóllehet tetemes lehet a vagyonunk – a végtelen szegénység felé haladunk. S ez szellemi és lelki területre egyaránt értendő.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
SZENTMISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: november 10. (vasárnap) 9.00: + Kanálos Lajos (4. évf.); november 16. (szombat) 17.00: + Bakó József (13. évf.), Bakó és Barta nagyszülők, + hozzátartozók; november 17. (vasárnap) 9.00: + Szabó János és f: + Lakatos Margit, Szabó és Lakatos nagyszülők;
ZAGYVARÉKAS: november 10. (vasárnap) 10.30: Búcsú – pro populo; november 17. (vasárnap) 10.30: (….);
SZÁSZBEREK: november 10. (vasárnap) 17.00: (….)
1. Az évközi 32. vasárnapot ünnepeljük. Zagyvarékason ma tartjuk a templom Szent Imre-búcsúját. Zagyvarékasnak a 14. században már van temploma. A török után 1737-ben Szent Imre tiszteletére emeltek templomot. A jelenlegi 1908-ban épült meg.
2. Jövő vasárnap, november 17-én lesz a Szegények világnapja. A Szent Erzsébet-kenyérrel a szegények nagy pártfogójára. Árpád-házi Szent Erzsébetre emlékezünk. Ünnepe november 19-én lesz. Két hét múlva, november 24-én, Krisztus Király vasárnapjával zárul az egyházi év. Ekkor lesz az országos karitász gyűjtés is.
3. A bejárati ajtónál található ismertető és jelentkezési lap segítségével lehet jelentkezni a tavaszi elsőáldozásra és a bérmálásra. Az elsőáldozás és a bérmálás részemről nem azt jelenti, hogy minden évben meg kell rendezni, hanem azt, hogy a jövő Egyházát építve, a kereszténység életben tartását elősegítsem. Azok a szülők kérjék gyermekük elsőáldozásra való felkészítését, akik azt akarják, hogy gyermekük katolikus legyen. Azok a fiatalok jelentkezzenek a bérmálási felkészülésre, akikre a továbbiakban számíthat az Egyház. A katolikusság nem a kereszteléssel dől el, mert nem hitre keresztelünk, hanem hitre nevelünk.
4. A kamarakórus próbája a héten kedden 17 órakor lesz.
KATEKÉZIS
A SZENTEK KÖZÖSSÉGE: A Hitvallásban imádkozzuk: Hiszem a szentek közösségét. Mit jelent ez? A mennyország fokozatosan épül ki. A Szentháromság és az angyalok közösségébe kerülnek a megdicsőült lelkek. Ők – élükön Máriával – éppúgy közbenjárnak értünk, mint az angyalok. Ezért imádságban kérhetjük a közbenjárásukat. Amikor a történelem lezárul, a Krisztusi Test eléri a teljességét, megtörténik Jézus második eljövetele és a feltámadás. (Ezt gyakran mondják világvégének.) Ekkor a tisztító helyen lévő lelkek is csatlakoznak a szentek közösségéhez, és valamennyi lélek életre kelti, mégpedig megdicsőült életre azt a testet, amelyhez a földi életben tartozott, és vele újra egyesül. Ekkor válik teljessé a szentek közössége, Isten lesz minden mindenben, a tér és idő keretben mozgó történelem átalakul mindenki számára örök jelenben lévő mennyországgá.
AZ ÖRÖK ÉLET: Isten örök. Az ember életének van kezdete, de nincsen vége. A feltámadáskor vagy örök dicsőségbe jutunk Istennel, vagy örök, istennélküli magányba, ahol nincsen szeretet, csak harag. Sokan ezt „igen jól begyakorolják” földi életükben, de ez nem jelenti azt, hogy az Istennel való találkozáskor is kitartanak benne. Ezért nekünk mindent meg kell tennünk, hogy embertársainkat „kizökkentsük” ebből az ön- és közveszélyes helyzetből. (ellenségszeretet)
FELTÁMADÁS: Az ember számára az örök élet a feltámadással nyílik meg. Jézus beszél a második eljöveteléről, a Szentírás pedig egybe köti ezt az angyalok diadalmas megjelenésével. Szent Pál szerint az egész világegyetemet érinteni fogja a nagy átalakulás. Tehát nem megszűnik, hanem „hosszú vajúdás után” a világegyetem, az anyagvilág is felölti megdicsőült állapotát.
|
