OLVASMÁNY: Mik 5,1-4: Mikeás próféta két dolgot állít. Az egyik az, hogy Dávid városából, Betlehemből származik majd a Messiás. Dávid nagymamája és apja Betlehemben élt. A másik állítása pedig az a prófétának, hogy az egész világra csak a Messiás képes békét hozni, sőt az emberi élet minden területére is csak ő hozhatja el a békét. A kérdés az, hogy mennyire engedjük őt be az életünkbe, mennyire kapcsolódunk őhozzá a hitünkkel. Jézus eljövetelének nem az időpontja az érdekes, hanem az a történelmi helyzet, amelybe megérkezett. A görögök rivalizáltak az isteneikkel, és bizonygatták, hogy nélkülük is nagy dolgokra képesek. Ezzel egy darabig hitegethették magukat, aztán a Római Birodalom rabszolgái lettek. A történelem során az emberiség nem hagy fel azzal a kísérlettel, hogy Istennel rivalizáljon. Az ember rendre megpróbálkozik az Istentől elszakadt életét fényesre csiszolni. Nem megy. Jézus eljövetelével azonban új helyzet állt elő. Istenben tanítót, testvért, szerető Atyát kaptunk, aki ellen már nem érdemes ágálnunk.
SZENTLECKE: Zsid 10,5-10: Jézus megjelenésével értelmét veszítette az ószövetségi áldozatbemutatások további fenntartása. Egyrészt olyan ez, mint amikor várva-várt gyermek megjön, már nem a fényképét nézegetjük, hanem őt magát. Másrészről az áldozatbemutatások oka, Isten engesztelése és a szövetségi hűség fenntartásának igyekezete is megszűnt. Jézus ugyanis egyetlen áldozatával kiváltotta az emberiséget a bűn végzetes következményéből, a halál kilátástalanságából. A karácsony így legalább annyira az élet ünnepe, mint a szereteté. Pontosabban: a karácsony annak a szeretetnek az ünnepe, amely az életet szolgálja. Szent Pál ezt a szeretetet öröknek mondja. Minden más szeretet ugyanis egy múló epizódhoz kötődik, egy olyan dologhoz vagy személyhez, amelyért vagy akiért itt és most hálásak vagyunk. Az igazi szeretet az életet és az élet forrását szereti.
EVANGÉLIUM: Lk 1,39-45: A megtestesülés történetében kiemelt szerepet kapnak az angyalok. Ők Isten üzenetét hozzák és tanúskodnak az emberi létet meghaladó valóságról. Bizonyítják, hogy ami történik, az Isten akaratából van. Ahol angyal jelenik meg, ott Isten különleges terve bontakozik ki. Mária, amint megtudta, hogy rokona Erzsébet ugyancsak Isten ajándékaként rendkívüli gyermeket hordoz a szíve alatt, azonnal útra kelt, hogy támasza legyen, és megosszák örömüket. Mutatja ez Mária nagy alázatát és azt, hogy megértette, leendő gyermeke szolgálni fog és nem uralkodni. Gyermeke a béke fejedelme lesz. Az úrhatnámkodó emberek közé az alázatos Isten érkezett. A harcias emberek közé szelíden lépett. A gazdagság és a birtoklás megszállottjainak a szegénységet ajánlotta. Ezt mutatta születése, így élte földi életét közöttünk és erre tanít ma is. Általában két markáns megállapítás ismert az emberrel kapcsolatosan. Az egyik az, hogy ember embernek farkasa (Plautus római író), a másik az, hogy sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb (Szophoklész görög drámaíró). Mindkettő igaz. Az ember Isten közelében rendkívüli lelki értékeket tud felmutatni. Istentől távolodva azonban egyre mélyebbre süllyedhet. Az emberiség nem tudott igazából közeledni istenhez, ezért maga Isten jött közénk. Szent Ágoston szerint nem az első bűnbeesés a végzetes, hanem a második, amikor a közénk jött Istent utasítjuk el. Akik viszont befogadják, azoknak megadatik, hogy Isten gyermekei legyenek, olvassuk a János evangélium prológusában. Ettől válik az ember csodálatossá, nem az önerőből kialakított státusza miatt. Jézus befogadása egyet jelent az ő Szentlelkének a befogadásával. Nem valami egyszerű nyilatkozat által válunk kereszténnyé, hanem azáltal, hogy látszik, a Szentlélek lakik bennünk. Máriában és Erzsébetben ezt csodáljuk elsősorban.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
SZENTMISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: december 21. (szombat) 17 óra: + Kanalas Imre, Kanalas Imréné, Kanalas Csaba; december 22. (vasárnap) 9 óra: + Molnár István, f: Kónyár Erzsébet, lányuk Erzsébet, fiuk Gábor és vejük Mihály; december 25. (Karácsony) 9 óra: + Juhász Imre és neje + Kaló Gabriella, + id. Konka György és neje + Katona Irén és + ifj. Konka György; december 29. (vasárnap) 9 óra: + szülők, + nagyszülők, + testvérek, élő és + cs.tagok;
ZAGYVARÉKAS: december 22. (vasárnap) 10.30: (….);
SZÁSZBEREK: december 22: (….)
1. Advent 4. vasárnapját ünnepeljük. Kedden már Szenteste lesz. Szerdán pedig Jézus születésének közös megünneplésére hív minden hívőt az Egyházunk. Amilyen lelki tartalommal bír a karácsonyunk, olyan mértékben lesz tartósan jelen a béke és a szeretet a lelkünkben és otthonainkban. Karácsony szimbolikusan is olyan, mint egy gyermek születése. Nem csupán megünnepeljük, aztán mindenki megy a maga dolgára, hanem fel kell nevelnünk. Karácsony megünnepléséből következtetések fakadnak. Van ünnep, ami külsőleg hat, és van ünnep, ami bensőleg. Az utóbbi a tartós.
2. December 24-én Újszászon 15 órakor lesz pásztorjáték a templomban, Zagyvarékason szintén 15 órakor, Szászberekben pedig 21.30-kor. Jöjjünk megnézni a gyerekeket, és hozzuk a kicsiket, hogy mélyebben megérintse lelküket a karácsony titka.
3. Az ünnepi miserend:
december 24-én mindhárom templomunkban lesz „éjféli mise”. Zagyvarékason 21 órakor, Szászberekben 22 órakor, Újszászon 24 órakor.
december 25-én vasárnapi miserend lesz. Újszász: 9 óra; Zagyvarékas: 10.30; Szászberek: 17 óra.
december 26-án Újszászon 9 órakor, Zagyvarékason 10.30-kor lesz csendes szentmise.
Karácsony hetében a hétfői és a pénteki szentmisék elmaradnak.
4. December 29-én Szent Család vasárnapja lesz. Az idén jubilált házasok kérhetik a Szent Család ünnepi áldást.
5. Ha figyeltük az országos eseményeket, számos megható példáját láttuk az emberi nagylelkűségnek és segítőkészségnek. Köszönet azoknak, akik a mi plébániánkon gondoltak arra, hogy karácsonyi segély- vagy ajándékcsomagot tudjunk adni a nehezebb helyzetben lévő családoknak. Azt szoktam mondani, hogy az éjféli mise megtartására ott szerzünk jogot, ahol a hajnali roráté miséket is megtartottuk. Talán ezt nem kell magyarázni. Isten nagylelkűségére rossz válasz a mi kicsinyességünk. Újszászon és Szászberekben viszonylag szép létszámmal voltunk jelen a heti egy-egy roráté misén.
Nazianzoszi Szent Gergely: Amit Jézus nem vett magára, azt nem gyógyította meg. Ő azonban teljes valónkat, testünket, lelkünket, értelmünket magára vette, így mindezek gyógyítója lett. (…) Számomra nincs nagyobb dolog, mint kilépni a világ testéből és önmagunkba térni, Istennel beszélni és olyan életet élni, amely túllép a látható dolgokon; lélekben hordozni a mindig tiszta isteni képeket anélkül, hogy földi és téves formákkal keverednénk, valóságosan Isten és az isteni dolgok tiszta visszatükröződésének lenni, fényt merítve a fényből; a jelen reményben örülni az eljövendő jónak és az angyalokkal társalogni; miután a földet elhagytuk, valójában mégis a földön maradva, de a lélek által magasba emelkedve.” |
