OLVASMÁNY: Iz 6,1-8: Izajás meghívástörténete hasonló ahhoz az élményhez, amelyet Szent Pál élt át a damaszkuszi úton. Mindketten látták a végtelen Istent. Ő, a mindent meghaladó Létező egészen más, mint a teremtett világ. Isten önmagában áll fenn, minden más azonban csak őáltala és őbenne tud létezni. Izajás a látomásában trónt lát, amely körül angyalok dicsőítik a Mindenhatót, a mindenek Urát, a teremtett világ pedig mintegy a dicsőségének díszleteként jelenik meg. Szent Pál nem használ képeket a látomása bemutatásához, a szavak is kevésnek tűnnek elragadtatása leírásához. Isten földi trónja az eucharisztikus oltár. Itt is felhangzik a szent angyalok dicsőítő éneke, de nem a kerubok zengik, hanem az oltárt körülvevő gyarló ember ajkán szólal meg. Ez küldetést jelent az ember számára: egyre tisztábban és egyre igazabb módon hangozzék fel az istent dicsőítő közös ima és ének az Eucharisztia ünneplésekor.
SZENTLECKE: 1Kor 15,1-11: Az igeliturgiában gondosan kiválasztott párhuzam van az olvasmány és a szentlecke vonatkozásában. Szent Pál a korintusiaknak is beszél megtéréséről, meghívásának történetéről. Szent Pál egészen másképpen beszél, mint a nagy ambícióval rendelkező, feltörekvő diktátorok, a magukat ajánlgató álmessiások, az önmaguk vélt kiválóságától megszédülő emberek. Elvetéltnek, utolsónak mondja magát. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy ugyanazt a Jézust hirdeti, mint azok, akik kezdettől fogva Jézussal voltak és Pál előtt lettek kiválasztva. Az apostol kiválósága abban áll, hogy mindig és mindenütt Jézusról beszél, életét pedig teljesen átadja neki. Azok, akik sokkal inkább önmagukat mutogatva, mintsem Jézust képviselve állnak az emberek elé, a történelemben mindig a nagy megtévesztőknek bizonyulnak, akik nem áldást, hanem kártételt jelentettek az embereknek. Az Egyház nagyon óvatos a Mária-jelenések és a Jézustól érkező magánkinyilatkoztatások elismerésével. Gondosan vizsgálja, hogy számít-e a látnok személyes hírnévre, elismerésre, ünneplésre.
EVANGÉLIUM: Lk 5,1-11: Íme, itt van Szent Péter meghívástörténete is. Jézust nem lehet megtéveszteni. Pontosan felismeri azokat az emberi értékeket, amelyek alapján valakinek komoly küldetést ad. Igen sokszor ezek az értékek kezdetben nem látszanak az emberi szemlélődő számára. Jézus azonban sokkal többet és mélyebben lát, mint az ember. Az emberiség rendre kineveli a maga diktátorait, akik aztán sok szenvedést okoznak, Isten azonban biztos szemmel kiválasztja a maga szentjeit, akik nagy áldást hoznak a földre. A diktátorpalánták nem a lelki értékeikkel és erkölcsi emelkedettségükkel, hanem a gátlástalan hatalomvágyukkal tűnnek ki. Sajnos, mindig egy kicsit több követőjük van, mint a nagy szenteknek. Illetve a diktátorok aláhanyatlanak, a szentek pedig egyre inkább jelen lesznek a történelemben. Jézus nem tehetséges diktátorpalántákra bízta az Egyházat, hanem önmagukkal is vívódó, a szeretet által tanítható és formálható egyszerű emberekre. Nem az uralkodó osztályra épített, hanem a legszegényebbekre. A történelem diktátorai is emberhalászok akarnak lenni, és a saját céljaikra használják fel az embereket. Jézus másfajta emberhalászatról beszélt Péternek. Gyermekkoromban Fráter Lajos bácsi, a napközis tanár kivitt bennünket az Ipoly partjára egy-egy visszahúzódó árvíz után. A bombatölcsérekben rengeteg hal ott maradt. Kosarakkal és vödrökkel vittük vissza őket a folyó élő vizébe, hiszen a gyorsan kiszáradó bombatölcsérekben elpusztultak volna. De sok ember nem veszi észre, hogy lépre csalták, és már nem azt élelemmel gazdagon terített réten van, hanem az egyre inkább kiapadó és kiszáradó posványban! Az Egyház az a háló, amelynek segítségével az életet megtartó bővizű folyóba kerül át az életünk. Az Egyház megóv a diktátorok egyre nyilvánvalóbb ürességétől, hogy általa és benne az élő és éltető Istenre találjunk. Az Egyház nem az illúziókat hergeli, hanem a hit, a remény és a szeretet lelkületét fejleszti.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
MISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: február 8. (szombat) 17.00: (...); február 9. (vasárnap) 9.00: + ifj. Zsákai Boldizsár (2. évf.); február 16. (vasárnap) 9.00: + id. Zakar József (3. évf.), élő és + cs.tagok;
ZAGYVARÉKAS: február 9. (vasárnap) 10.30: (...)
SZÁSZBEREK: február 9. (vasárnap) 17.00: + Major Istvánné, sz: Rapi Anna (2. évf.), élő és + cs.tagok, valamint + Szarvák Zoltánné sz: Németh Ildikó (2. évf.), élő és + cs.tagok
1. Az évközi 5. vasárnapot ünnepeljük. A szentmisék végén Balázs-áldás szentelményében részesülhetnek a hívek. A szentelmény az Egyháztól érkező kegyelmi ajándék azok számára, akik ima- és szeretetközösségben vannak az Egyházzal, akik nem csak kapni akarnak az Egyháztól, de kellő felelősséggel is viseltetnek iránta. Szent Balázs vértanú püspök a 14 segítőszent egyike.
2. Elkezdődik a Házasság hete. A Házasság hete gondolat 1997-ben Angliából indult, egy házaspár kezdeményezésére. Mindig a Valentin-napot megelőző vasárnap kezdődik. 2025-ben a kommunikáció kerül fókuszba. A házasság, de minden őszinte emberi kapcsolat kulcsa a beszélgetés. Íme, egy újabb fontos feladat a gyermeknevelésben. Gyermekeinket meg kell tanítani beszélgetni, de az is fontos, hogy az ember állandó és őszinte beszélgetésben legyen önmagával is. Enélkül lehetetlen jó szentgyónást végezni.
3. Február 17-én, hétfőn 18 órakor lesz az újszászi plébánián a zárszámadási és költségvetési közgyűlés, amelyet alkalmi bizottsággal oldunk meg.
4. A szentév alkalmából tavasszal tervezünk egynapos zarándoklatot. Máriabesnyőre (Gödöllő) és Márianosztrára. Mindkét templom basilica minor, és mindkét templomban nyitottak szentévi kaput. Komoly hiányossága lenne Újszásznak és Zagyvarékasnak, ha nem indulna egy csoport zarándoklatra a 25 évenként rendezendő szent év során. Huszonöt év egy emberöltő és nagyon gazdag történelem alakul az egyén és a család életében is. Nem mindegy, hogy miképpen imádkozzuk meg az előttünk álló életszakaszt.
5. Pénteken 15 órakor elsőáldozási előkészítő indul a plébánián, 17 órakor pedig folytatódik a bérmálási felkészítő kurzus.
Élénk vita zajlott arról 2003-ban és 2004-ben, hogy az Európai Unió Alkotmányszerződése, illetve annak preambuluma tegyen-e utalást a keresztény örökségre, és azt tovább viendő értékként kezelje-e. Tudjuk, hogy végül is a keresztény szó nem jelent meg a szövegekben. Értékes vallási örökségre történt utalás. Tehát Jézus Krisztus neve vált nemkívánatossá. Joseph Weiler neves (zsidó nemzetiségű) nemzetközi alkotmányjogász 2004-ben megjelent Keresztény Európa című könyve bestseller lett. Rávilágít, hogy a vallásszabadság két dolgot jelent, a szabad vallásgyakorlást és a vallás nélküli élet teljes, háborítás nélküli szabadságát. Mivel jelenleg Európa ez utóbbira teszi a hangsúlyt, a vallástalan élet és az ateizmus zavartalan szabadságát úgy tudja biztosítani, ha a kereszténységet szilenciumra kényszeríti. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a lelkiismeret ne legyen megbolygatva. Emiatt lettek kiszorítva a papok a hitoktatásból, mert ők ugyanis térítenek. Ilyen a természetük. Azt azonban le kell szögezni, hogy olyan kísérlet zajlik most a jóléti Nyugaton, amit eddig sohasem mertek megtenni a társadalmak: vallás nélkül nevelni a gyermekeket. Ezt féltek eddig megtenni, és sohasem gondolták, hogy ebből valami jó is kisülhet. A mintegy száz éve Nyugaton elkezdődött kísérlet indoka az volt, hogy a vallással nem megterhelt, semleges (globalizált) élet meghozza az emberek közötti békét. Ehelyett azonban egy rémisztő elidegenedés zajlik, nagyon súlyos mentális mélyrepüléssel.
|
