OLVASMÁNY: 1Sám 26,2-23: Dávid többször megkímélte Saul életét. Holott tudta, hogy Sault már elvetette az Isten és őrá szállt a királyság. Mégis tisztelte Saulban az egykori kiválasztottságát. Nem akarta erőszakkal megragadni a trónt. Hiszen nem emberi hatalomról volt szó, hanem arról, hogy a király Isten akarata szerint és az Ő nevében kormányozza a népet. Ha megölte volna Sault, akkor normává tette volna az ilyen hatalomváltást. Dávid nemes példáját adta az ellenségszeretetnek, az Isten iránti bizalomnak és azt is jelezte, hogy a földi elöljárót tisztelni előre mutatóbb, mint zsigerből lázadozni. Aki nem tud engedelmeskedni, az önmaga felett sem tud uralkodni, önmagát sem tudja vezetni. Az engedelmességre való készség a személyi érettség jele. Természetesen nem megalkuvó, meghunyászkodó magatartásról van szó, hanem arról, hogy az engedelmeséget gyakorló esélyt ad a józan mérlegelésnek. Egy esetben tilos engedelmeskedni, mégpedig akkor, ha valaki bűnre akar vezetni. Jellemző, hogy a nagy engedetlenkedők azonnal engedelmeskednek, ha valaki a kedvükre való bűnre ösztönzi őket.
SZENTLECKE: 1Kor 15,45-49: Az első korinthusi levelet olvasva az egyik csodálatból a másikba esünk. Tanítás a keresztény házasságról, az Eucharisztia ünnepléséről, a Szentlélek adományairól (karizmák), a Szeretet himnusz, tanítás a feltámadásról, s ma egy újabb nagyszerű közlés. Ádám leszármazottjaiként élőlények vagyunk csupán, Jézus azonban éltető lélekkel ajándékoz meg bennünket. Az élőlény-ember a test ösztönei szerint cselekszik, aki azonban kapcsolatba kerül Jézussal, a tőle származó éltető Lélekkel, maga is éltető Lélekké válik. A csupán ösztönei által vezetett élőlény-ember gyakran nem tud az állat fölé emelkedni, sőt, akár alá is kerül, amikor részegeskedik, drogozik, gyűlölködik, háborúzik, családját tönkre teszi, Istent káromolja. A lélek-ember azonban a szeretetet, a békét, az istendicséretet hordozza a szívében. Ádám a földből való volt, Jézus a mennyből való. Mi földből valóként születünk meg, de a mennyből való Jézus átalakít bennünket mennyeivé. Ez az átalakulás azonban kívánja a mi együttműködésünket.
EVANGÉLIUM: Lk 6,17-38: Lukács evangéliuma is hozza a Hegyibeszéd néven ismert nagy beszédgyűjteményt Jézus legfontosabb tanításaiból. Ha elolvassuk, utána az a feladat áll előttünk, hogy alkalmazzuk a jelen életünkre. A háború értelmetlen és botrányos fenntartása visszavezethető a nyugati világban élő emberek sokaságának súlyos morális válságára. A háború intő jel és következmény. Megelőzte a családok állapota és a társadalmi züllés. Ami persze visszavezethető az immár negyedik generáció óta vallástalanul nevelt emberek lelki adottságaira. A hatalom megszerzése már nem nemesi előjog vagy tehetség kérdése, hanem gátlástalan hazudozás eredménye. A hatalom pedig már csak a pénz megszerzése miatt fontos. Ma nagy elismertségre tesz szert az az influencer, aki legszellemesebben tudja az egyik hazugságát egy másikkal semlegesíteni. Rendszerkritikus, de nem hazaszeretetből, hanem irigységből. Irigyli, amiért másnak több jut, mint neki. Elítéli az osztálykülönbséget, de csak addig, amíg nem kerül ő maga is kiváltságos helyzetbe. A nagy embergyűlölők kialakítják maguk köré azt a nimbuszt, hogy ők az emberiség nagy jótevői. Jézusról hallani sem akarnak, mert az összehasonlításban kiderülne, hogy szélhámosok. Állandóan tolvajt ordítanak, amíg nem sikerül nekik még nagyobb tolvajjá válniuk. A Tízparancsolat egyetlen pontja sem jelent már semmilyen fékezőerőt a gátlástalanságukban. Ugyanakkor folyamatosan szentté nyilvánítják magukat. Pedig a Tízparancsolat a közösség javára adatott, hogy egymást segítve éljenek az emberek. Látván, hogy hova jutottunk, felmerül bennünk a kérdés: Vajon nem az a megoldás, amit most Lukács elénk tár Jézus útmutatásaiból? De, ez a megoldás! Nietzsche botrányos, szánalmas gyengeségnek minősítette a keresztények életformáját, a megbocsájtást, az áldozatvállalást, a másokért élést, a tülekedésből való kimaradást. Aztán Nietzsche elmegyógyintézetben végezte. Isten makacs elutasítása jobb esetben ezt eredményezi, rosszabb esetben a kárhozatot. De a legdöntőbb különbség a földi és a mennyei ember között az ellenségszeretet. Aki képes rá, az Jézusban újjászületett, Jézus tanítványa.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
MISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: február 23. (vasárnap) 9.00: Hálából Földi István 85. születésnapján.; március 2. (vasárnap) 9.00. (….);
ZAGYVARÉKAS: február 23. (vasárnap) 10.30. (….);
SZÁSZBEREK: február 23. (vasárnap) 17.00. (….)
1. Az évközi 7. vasárnapot ünnepeljük. Ma országos gyűjtés van templomainkban a katolikus iskolák javára. Hétfőn Szent Mátyás apostol ünnepe lesz. (A népi hagyományban „jégtörő Mátyás”.)
2. Imádkozzunk a súlyos betegségben lévő pápáért. Amikor érte imádkozunk, akkor elsősorban az Egyházért imádkozunk. Az Egyház annyi áldást tud kiárasztani a világra, amilyen szeretettel és felelősségtudattal élnek benne és általa a keresztények. Az orvost a betegek teszik orvossá, az írót az olvasók íróvá, a nőt a gyermekek anyává, a férfit a gyermekek apává, a papot a hívek pappá.
3. Hétfőn, február 24-én 18 órakor az újszászi plébánián tartjuk a rendes évi zárszámadási és költségvetési közgyűlést, illetve megtervezzük az idei év tennivalóit. Van bőven.
4. Egy fontos adminisztrációs munka elkészült, mégpedig a három település egyházi anyakönyveinek a másolása. Köszönet a munkáért Bakó Józsefnének és Nagyné Tánczos Tímeának.
5. Szerdán 18 órakor énekkari próba lesz az újszászi plébánián, pénteken 17 órakor bérmálási előkészítő hittan lesz az újszászi plébánián.
6. Február 25-én, kedden 18 órakor az elsőáldozásra készülő gyermekek szüleivel lesz megbeszélés a szászbereki Kolping iskolában.
Úgy olvassuk a katekézisben, hogy a keresztség Isten gyermekévé, a mennyország örökösévé és az Egyház tagjává tesz. Mi ennek a gyakorlati „haszna”, mert a fogyasztói világ embere mindent az azonnali haszon felől közelít meg. A keresztség által rendkívüli oltalom alá kerül a gyermek (és a keresztséget tudatosan kérő családja). A keresztelést követően már minden szentmisében imádkozik érte az Egyház, a mennyei angyalokkal és szentekkel egyetemben. Ha ezt nem kérjük, akkor megsínyli a gyermek élete. Ez nem azonnal látszik, hanem évtizedekkel később. Ahogy azt is megsínyli az élete, ha ugyan megkeresztelték, de a keresztséggel nem történt hitbéli együttműködés és az Egyház hitvallása nem lett befogadva a lélekbe.
A keresztséggel való együttműködés jele az elsőáldozásra való örömteli felkészülés és attól kezdve az Eucharisztia (a szentmise és az Egyház) különleges tisztelete. Állítólag egyszer Kalkuttai Szent Teréz anya arra a kérdésre, hogy mi a legaggasztóbb dolog ma a világban, nem a válásokat, a magzatelhajtásokat és a háborúkat említette meg, hanem azt, hogy keresztények magukat áldoztatják. Tehát Kalkuttai Teréz anya – aki mindennél fontosabbnak tartotta nővérei számára a szentségimádást –, az Oltáriszentség közönyös szemléletét és az Egyháztól való elszakítását tartotta a teremtett világ legnagyobb jelenkori problémájának. A világban a legnagyobb baj az, ha a keresztények nem végzik a küldetésüket.
A bérmálás határhelyzet a keresztény ember életében. Arra az időpontra helyezi az Egyház, amikor a fiatal elkezdi maga szervezni az életét, személyisége meghatározását végzi. Ekkor áll fenn a hittől való eltávolodás legnagyobb veszélye. Amelyik fiatal ekkor megerősíti az Egyház iránti elköteleződését és szövetséget köt a Szentlélekkel, döntő lépést tesz afelé, hogy igazán értékes emberi életet éljen. Természetesen bármelyik későbbi életkorban is bérmálkozhatunk, amikor felébred az Egyházzal való teljes életközösség vágya az ember szívében, és fontossá lesz a Szentlélek. |
