OLVASMÁNY: MTörv 26,4-10: A Kánaánban letelepedő zsidóság étel- vagy terményáldozatot vitt a szent sátorhoz, majd a templomhoz, hogy megköszönjék Istennek azokat a javakat, amelyek az életük fenntartását biztosították. Az állatok kérődző, páros ujjú patás állatok vagy galambok lehettek; a termény búza, árpa, liszt, kovásztalan kenyér vagy olíva olaj. A terményhez sót is kellett vinni, amely a tartósság jele volt. Mézet viszont nem volt szabad felajánlani. Talán azért, mert ez már nem az élet napi szükségletéhez tartozott. A termés legjavát (zsengéjét) ajánlották fel Istennek. Hitük szerint ez biztosította számukra, hogy Isten továbbra is segíti az élet fennmaradását és gyarapodását. A gyermeket is be kellett mutatni istennek, s ha fiú volt és elsőszülött, az Úr szolgálatába ajánlották, vagy megváltották a papi szolgálattól, ha nem Áron nemzetségéhez tartoztak. A helyes vallásosságnak egy igen fontos mozzanatával találkozunk, s ez a hálaadás Istennek. A szentmise eredeti neve: hálaadás, megjelenítő emlékezés.
SZENTLECKE: Rom 8,10-13: Az emberhez mindig közel van az Isten, közel van a jézusi tanítás. A kérdés csak az, hogy milyen védekező pozíciót veszünk fel vele szemben. Általában az ember nem a bűnnel és a rosszal szemben építi ki a védőfalat maga körül, hanem az Isten közelsége ellen védekezik. Abban bízik, hogy jobban el tudja rendezni az életét Isten nélkül. Abban bízik, hogy Isten nélkül is sikerülni fog az élete. Szent Pál azt vallja, ha valaki igazából találkozott Jézussal, szinte lehetetlen, hogy elhagyja őt. Ha mégis megteszi, akkor menthetetlenné válik az élete, olvassuk a Zsidókhoz írt levélben. Lehetetlen újra bűnbánatra indítani azt, aki megkapta a Szentlelket, megtapasztalta az eljövendő élet erőit, mégis elpártolt. Nagyon valószínű azonban, hogy csak egy külsőséges, hamis, személytelen vallásosságból lépett ki. A nagy istenkerülők nagy megtérésekre képesek, mégpedig tömegesen. Viszont, ha valaki megtapasztalta az isteni kegyelem erejét, jóságát és békéjét, szinte elképzelhetetlen, hogy ennek hátat fordítson, érheti őt bármilyen – úgynevezett – csalódás az Egyház részéről. Az hagyja el Istent, aki még nem jutott közel hozzá, aki még csak nagyon hiányosan ismerte meg őt.
EVANGÉLIUM: Lk 4,1-13: Az ősegyház igehirdetésében jelentős szerepet kapott Jézus megkísértésének a bemutatása. Mivel teljesen magára öltötte az emberi létet, a kísértés is elérte őt. Azzal, hogy győzött a Sátán felett, jelzi, a kísértéseinkben számíthatunk őrá., sőt, csak egyedül őrá. A kísértés olyan dolgokat akar behozni az életünkbe, amelyek leállítják vagy visszafordítják az emberi kiteljesedésünket. A befogadott kísértésben elsekélyesedünk, elveszítjük önbecsülésünket és egyre jobban belesüllyedünk a hazugságokba. Jézus megkísértésének történetéből megismerhetjük, hogy miképpen veti ki a hálóját a Sátán az emberre. Magunkra hagyatva nincs erőnk elhárítani a kísértéseket. Melyek ezek? Az értékes élet helyett csupán csak a jólét iránti sóvárgás. A második kísértés arról szól, hogy többek leszünk, ha Istent figyelmen kívül hagyjuk. Csakhogy ilyen esetben akár tudjuk, akár nem, az ördög szolgálatába állunk. Ő pedig – jóllehet ígéri – nem erőt ad, hanem elsorvasztja az életünket. A harmadik kísértés is nagyon jelen van a mi korunkban. Ez arról szól, hogy a vele való együttműködés nélkül is megsegít bennünket az Isten. (Nincs kárhozat, csak a mennyországba lehet jutni.) Illetve arról is szól ez a kísértés, hogy bármit megtehetsz önerőből, s ez annál inkább sikerülni fog, minél inkább figyelmen kívül hagyod az isteni törvényeket. Csakhogy az ördög nagyon fel tud építeni bennünket, nagyon magasra helyez, hogy aztán élvezhesse a zuhanásunkat és a kiüresedésünket. Schönborn nyugalmazott bécsi érsek mondta, hogy az emberiség életében megszűnne a viszály és a háborúskodás, ha az emberek megtanulnák az együttérzést. Jézus, aki maga is kísértést szenvedett, együttérzéssel tekint ránk, és érti az ember minden gondját.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
MISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: március 8. (szombat) 17.00: + Viszkok Ferencné sz: Molnár Mária (1. évf.); március 9. (vasárnap) 9.00: + Varga József (7. évf.); március 16. (vasárnap) 9.00: + Tűri András és Trepák Mária;
ZAGYVARÉKAS: március 8. (vasárnap) 10.30: (….); március 16. (vasárnap) 10.30: Cinka, Bujdosó, Szunyi család + tagjai, + szülők, testvérek, nagyszülők, rokonok;
SZÁSZBEREK: március 8. (vasárnap) 17.00: (….)
1. Nagyböjt első vasárnapját ünnepeljük. A vasárnapi szentmise után a hamvazkodás szentelményében részesülhetnek azok, akik hamvazószerdán nem tudtak jelen lenni a szentmisén. Azért járulunk a hamvazkodáshoz, mert akarjuk hallani: „Emlékezzél ember, hogy porból lettél és porrá leszel”. A nagyböjt kezdetén tudomásul vesszük, hogy az első „por” még nem tudta felölteni a létteljességet. A második porrá váló állapotunk azonban már arra az új teremtésre vár, amely Istenben születik újjá. Porból való létünket nem tudtuk önerőből kiemelni ebből az állapotból. Ám, aki Jézusba veti reményét és hittel vallja, hogy feltámasztja őt a halálból, az már a földi életében is abban az istenközelségben él, amelyet semmi más földi ajándék nem tud pótolni. A feltámadás reményében élő ember már nem önáltatásban él.
2. Nagyböjtben minden pénteken az esti szentmise előtt keresztutat imádkozunk.
3. Március 14-én, pénteken a bérmálási és felnőtt keresztelési előkészítő nem 17 órakor, hanem 17.45-kor kezdődik az újszászi plébánián.
4. A böjti fegyelem megtartásával az Egyházunk iránti hűségünket is megmutatjuk. Nagyböjtben minden pénteken hústilalommal böjtölünk 14 éves kortól. A betegek és akik nem otthon étkeznek, a böjtnek más formáját is választhatják. Komoly egyéni lelki haszonnal jár, ha a szájunkat és a szemünket fegyelmezve, illetve a bulvár-kíváncsiságunk visszaszorításával valósítjuk meg a böjtöt. A nagyböjt bűnbánati időszak. Szentgyónásunkat Újszászon a szombati és a vasárnapi szentmise előtt tudjuk elvégezni, Zagyvarékason a vasárnapi szentmise előtt és után, illetve ott hirdetek egy külön gyónási napot is, Szászberekben a szentmisék előtt lehet gyónni.
5. A betegek kenetét nagyböjt 5. vasárnapján vehetik fel idős és beteg testvéreink templomainkban, a vasárnapi szentmise keretében.
Az Egyház iránti hűségünket és elkötelezettségünket jelzi, ha jelen vagyunk vasár- és ünnepnap a szentmisén. Ez a keresztény lét alapja, ugyanis azt is jelzi, hogy mennyire áll szándékunkban családunkat kereszténynek megtartani. Amikor látjuk, hogy milyen minőségű emberek akarják elrendezni a nemzetek és a világ sorsát, akkor még inkább fel kell értékelődnie az Egyházhoz tartozásunknak. (A keresztények társadalmi jelenlétének, a kereszténydemokrata mozgalmaknak a megszervezése azért vált fontossá, hogy ne adjuk át teljesen a világ irányítását az isteni renddel szembe helyezkedő álmodozóknak, gátlástalanul gazdagodó törtetőknek és hatalommániásoknak.)
Elméletileg nem lehet igazolni a kereszténységet. Igaz, elméletileg cáfolni sem tudjuk. A tapasztalat fogja megmutatni, hogy melyiket érdemes választani. Éljünk a kereszténységgel ellentétesen és éljünk neki megfelelően. Vajon, melyik ad többet nekünk lelkileg. Azt látjuk, hogy amíg a kereszténységre rátalálók rendkívüli pozitív fordulatról számolnak be, addig a kereszténységet elhagyók esetében nem tapasztalunk ilyet. A megtért ember békéssé, kiegyensúlyozottá válik, az Egyháztól elforduló negatív beállítottságúvá, hadakozóvá. Igaz, a kereszténységet elhagyókra jellemző, hogy valójában sohasem élték komolyan és őszintén azt, amit úgymond elhagytak. De talán ez a vallástalanból lett keresztényre is jellemző. Nem volt boldogok hitetlenségében. A hitehagyott keresztények sohasem élték felszabadultan, boldog meggyőződéssel a Jézussal való kapcsolatukat. Így aztán a hitetlenségükben sem találnak rá a békére. A Jézus melletti hűséghez, valamint a jó és igaz melletti kitartáshoz elengedhetetlen a megtapasztalás.
|
