Mitől keresztény a keresztény? A választ nagycsütörtökön segít megtalálni Egyházunk. Keresztény az, aki teljes belső azonosulással imádkozza el a keresztény hitvallást. Keresztény az, aki az eucharisztikus oltár körül gyülekezik. A közös hitvallás és az a közösség, amelyet az Eucharisztia hoz létre, elengedhetetlen ahhoz, hogy kereszténynek valljam magamat. Nagycsütörtök az Egyház és az Eucharisztia alapításának az emlékünnepe. Nagycsütörtök, nagypéntek és húsvét együttesen adják azt a tartalmat, amely – a karácsonyi és pünkösdi kiegészítésekkel – a hitvallásunkban rögzül. Mégis nagycsütörtökön vallunk arról, hogy mit jelent nekünk az Egyház és az Eucharisztia. Nagycsütörtökön teszünk hitvallást róla és erősítjük meg azt a felismerésünket, hogy ezek az élet forrásai számunkra. Az a keresztény, aki gondolat nélküli a nagycsütörtökkel kapcsolatban, könnyen elveszíti minden kapcsolatát Jézussal és ezzel együtt azt a képességét, hogy kellő értelemmel nézze az életet. Aki nincs velünk, ellenünk van, mondta egy alkalommal Jézus. Az ilyen helyzetre értette. Aki megsértődik azon, hogy már nem ő a legfontosabb a gyülekezetben, az sohasem volt élő kapcsolatban Jézussal. Aki egykorvolt keresztény létére elégtételt érez amiatt, hogy már nem csak ő, hanem sokan mások sem járnak templomba, ennek a helyzetnek az előidézője ő maga volt. A hamis vallásosság útját járta akkor is, amikor úgy volt jelen a templomban, hogy nem az Egyház hitvallása és nem az Eucharisztia formálta őt, hanem a saját előjogait védte, és azokat a tartalom nélküli hagyományokat, amelyek fontosabbak voltak neki, mint a Jézussal való élő és éltető találkozás. Mitől keresztény a keresztény? Attól, hogy mellette mások is kereszténnyé válnak.
Sík Sándor: Hiszek (részlet)
Hiszek egy Istent, ki három személy,
Az élő Istent, ki bennem él,
S kiben élek, mozgok és vagyok,
Kinek tenyerén megsimulhatok
Akinek rám is éber gondja van,
És cselekszik bennem és általam.
Aki mozdítja minden mozdulásom,
S én jóban-rosszban boldogan imádom
Intéző édes mély akaratát.
Hiszek Istenben, hiszem az Atyát.
Égnek és földnek testté vált frigyét:
Hiszem Krisztust, hiszem az Igét.
Akit az Atya örök óta szül,
S akiben szépséggé lesz a zűr.
Kinek emberré tetszett válnia,
Hogy Isten legyen az ember fia.
Ki hogy minden nap eljöhessen hozzánk,
Ízlelnünk adta a rejtelmes ostyát.
Benne az élet, benne az út.
Hiszek Istenben, hiszem a Fiút.
|