OLVASMÁNY: ApCsel 13,14. 43-42: A tanítványokat eltöltötte az öröm és a Szentlélek, pedig a zsidók üldöztetést szítottak ellenük, több helyen zaklatták és bántották őket. Annak örültek, hogy Isten méltónak találta őket arra, hogy szenvedjenek Krisztusért. A pápa sem szuperhős, ahogy azt a hírekkel üzletelő média és a világi hírnév után törtetők szeretnék beállítani. A pápa Krisztus keresztjét veszi magára. Nem győzelemittasan, hanem Isten egyháza iránti szeretetből. Erősítsd meg testvéreidet! – Jézus ezt a feladatot szánta Péternek, s azt kéri utódjaitól is. Nekünk így kell látnunk a pápát és akkor mentesek maradunk attól a vakságtól, amely a világ törtetőit jellemzi. A keresztény misszió sehol sem diadalmenet volt, hanem a Krisztusért vállalt szenvedés örömteli elfogadása és a Szentlélek működésének megtapasztalása. Ez így volt az apostoli korban és így van azóta is.
SZENTLECKE: Jel 7,9-17: János a látomásában fehér ruhába öltözött hatalmas tömeget lát. Ők a nagy üldöztetésből jöttek. Kezükben pálmaág volt, a diadal jele, és tisztára mosták ruhájukat a bárány vérében. Bár a földi életükben szenvedtek hitükért és az igazságért, nem ott kapták meg a jutalmukat, hanem a mennyben. Nem régen volt Anyák napja, most pedig Jópásztor vasárnapja van. A két hívatás egyben nagy hasonlóságot mutat. Az anya nem akar szuperhős lenni, nem kíván szolgálatáért más jutalmat, mint gyermekei szeretetét. Ha valahol a hívek a papot nem szeretik vagy nem tisztelik, ott nagy baj van. Nincsen jelen a Szentlélek, ott nincs misszió, ott nem érték az Evangélium és nem érték az eucharisztikus áldozat. A Jelenések könyvének ez a részlete abban is megerősít bennünket, hogy bár a földi élet „sikerei” elmaradhatnak, de ha szeretettel végeztük szolgálatunkat, igen nagy lesz a jutalmunk a mennyben. Amire igazából szükségünk van, azt nem a világ fogja megadni, hanem Jézus.
EVANGÉLIUM: Jn 10,27-30: Ez a rövid evangéliumi szakasz nagyon sokat és nagyon fontosat elmond. Jézus megőrzi azokat, akiket az Atya neki ad. Nem veszít el senkit közülük. Kik ők? Azok a keresztények vagy a kereszténységet még nem ismerő, de jószándékú, békés emberek, akik által az Evangélium jelen tud lenni a világban. Az Evangélium nem betű által vagy okos könyvek révén van jelen, hanem mások elé élt sorsokban, emberi tettekben. A világ – és a hamis keresztények – ki akarják vetni maguk köreiből az Evangéliumot és annak hűséges képviselőt, úgy vallják magukat kereszténynek, netán katolikusnak, hogy sohasem mondják ki Jézus nevét. Akik Jézusról beszélnek és az Evangéliumot hirdetik, osztályrészük nem világi siker, hanem sok megpróbáltatás, szenvedés, üldöztetés lesz. Jézus azonban nem feledkezik meg róluk. Jutalmukat viszont nem a földi életben nyerik el. Illetve a földi életükbe mennyei jutalom érkezik: a jó lelkiismeret, a lélek öröme, a Szentlélek megtapasztalása. Akik a pápában a szuperhőst és a médiaszenzációt keresik, a kereszténységet sem tudják világi jutalom nélkül elképzelni, s csak annyiban vállalják a kereszténységet, amennyiben abból hasznuk van. Akik valóban ismerik Jézust, azok követik. S őt követik, az igazi pásztort, nem pedig a csalóka vágyakat gerjesztő, álságos hiúságot tápláló világi prókátorokat. XIII. Leó pápa a 20. századot Krisztus király oltalmára bízta. Abban a reményben, hogy a józanodó emberiség elfogadja az ő vezetését, és életmegtartó értéket lát ismét az Evangéliumban. Robert Francis Prevost bíboros a Leó név felvételével jelzi, hogy tovább viszi és még mélyebben kifejti ezt a gondolatot.
XIII. Leó Pápa: Amikor Jézust legfőbb úrnak és egyetemes fejedelemnek mondjuk, akkor nyilvánvalóvá tesszük, hogy uralma nem csak a katolikusnak nevezett népekre vagy azokra terjed ki, akik a keresztség megvilágosító fürdőjében újjászülettek, hanem mindazokra is, akik a keresztény hiten kívülieknek számítanak. Az igazság útján ők is csak Jézus igazságának elismerése révén járhatnak. (Annum Sacrum körlevél, 1899.)
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
MISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: május 11. (vasárnap) 9.00: + Molnár Károly; május 18. (vasárnap) 9.00. + Zakar Dániel (25. évf.);
ZAGYVARÉKAS: május 11. (vasárnap) 10.30: (….); május 18. (vasárnap) 18.00: (….);
SZÁSZBEREK: május 11. (vasárnap) 18.00: (...); május 18. (vasárnap) 10.30: keresztelendőkért;
Figyelem! május 18-án és június 15-én megcserélődik a misekezdés Zagyvarékason és Szászberekben, a szászbereki diákok keresztelése (május 18.) és az elsőáldozás (június 15.) miatt!
1. A húsvét utáni 4. vasárnapot ünnepeljük, Jópásztor vasárnapja van. Jövő vasárnap, május 18-án megcserélődik a zagyvarékasi és a szászbereki szentmise kezdési időpontja. Szászberekben 10.30-kor iskolai ünnepség mellett lesz két diák keresztelése.
2. Az egyházi temetőben új kapu készül a Malom épülete felőli végen, és zagyvarékasi munkások a fűnyírásban is segítettek. Köszönet nekik.
3. A május 24-ei zarándoklatra a létszám betelt. Ha valaki a felíratkozottak közül mégsem tud jönni, jelezze.
Az amerikai Chicagóban született, de papi szolgálatát többnyire Peruban végző és 2020-tól Ferenc pápa mellett Rómában is jelentős feladatokat ellátó Robert Francis Prevost lett a Katolikus Egyház 267. pápája, Péter 266. utódja. A világ összlakosságán belül 2 milliárd a keresztény, ebből 1.3 milliárd a katolikus, 1.8 milliárd az iszlám, 1 milliárd a hindu, 0.5 milliárd a buddhista. Az idei Jópásztor vasárnapján először imádkoznak érte világszerte a hívek a templomokban. Amikor érte imádkozunk a szentmisékben, akkor az Egyházért imádkozunk és az Egyház iránti hűségünkről teszünk tanúbizonyságot. Az új pápára várás időszakában és a megválasztás utáni napokban nyilvánvaló lett, hogy mekkora káosz van a társadalomban és az influencerek fejében a kereszténységgel és ezen belül a Katolikus Egyházzal kapcsolatosan. Ki a katolikus? Japán szolgáltat egy közismert példát. 1600-tól véres üldöztetésben volt részük a japán katolikusoknak. Ezreket végeztek ki. Csak titokban követhették Jézust. Az 1800-as évek közepétől megenyhült a helyzet, visszatérhettek az európai misszionáriusok. A „rejtőzködő katolikusok” vezetője három kérdést tett fel az első misszionáriusoknak. Engedelmeskedtek-e a pápának? Tisztelitek-e a Szűz Máriát? Cölibátusban éltek-e? A három igen után 200 ezer rejtőzködő katolikus követte lelkesen őket. Ma így fogalmaznánk: katolikus az, aki a közösségi szinten vallja az Egyház hitét és az Eucharisztia ünneplése révén az eucharisztikus közösség tevékeny tagjaként él. Az influencerek ezt másképpen tudják és gátlástalanul hirdetik is. Nagyon-nagyon illetékesnek érezték magukat, hogy a pápaválasztás idején mindenhez hozzászóljanak, mindent megmagyarázzanak úgy, hogy Jézus nevét ki sem ejtik. Kifejezték a vágyukat, hogy az új pápa (is) mindenben nekik fog igazat adni. Voltak, akik megijedtek, hogy az esemény kapcsán az Egyház megerősödhet, ezért pusztító akcióba kezdtek. Az Egyházat lejárató plakátkampány időzítése nem volt véletlen. A bolsevik tempó azonban nyilvánvaló lett. Csak a Katolikus Egyházba rúgtak bele. Kihirdették a papok kollektív bűnösségét. Az Egyház állami túlfinanszírozásán – ami szerintük nem hatékonyság arányos – felháborodtak, miközben a saját pártjaik állami túlfinanszírozását – ami sokkal kevésbé hatékonyságarányos – elhallgatták. Az Egyház furcsa influencerei is nagyot mentek. Ők nehezményezik, hogy az Egyház, mint egy lomha hajó, nehezen fordul. Úgy vélik, értik a világot annyira, hogy megmondják az Egyháznak, hova, mikor és miért. Persze kérdés, hogy saját magukat értik-e? A „hajónak” ötletszerűen kell haladnia az eltérítők igénye szerint. Nem az a dolga. Hanem az, hogy biztonságban legyenek a rajta utazók, és mentőöveket tudjon dobni a hajó körül vergődőknek. (Gondoljunk bele abba, hogy más világvallásoknál meddig ötletelgethetnének a vallási vezetőket elvető önjelölt próféták.) Az influencerek figyelmét elkerülte, hogy XIV. Leó pápa folyamatosan Jézusról beszél. Az ő szavaira figyeljünk és ne a média, meg a politika kulturálatlan, műveletlen, de öntelt figuráira.
|
