OLVASMÁNY: MTörv 30,10-14: Megtérni az Úrhoz, szívünk, lelkünk mélyéből. Mózes jelzi, hogy másképpen nincsen értelme a vallási életnek. Jézus ugyanezt mondja, az Egyház pedig segítséget nyújt a megtéréshez. A megtérés nem önszuggeszció, nem szakmai tudás, amelyet lelkészek hitoktatók vagy szektás pásztorok képzésén tanítanak, hanem a szív és a lélek mélyében lezajló folyamat, mintegy önmagunkra eszmélés. Ez azonban nem úgy történik, hogy akarom és sikerülni fog, mert a megtérés Isten rendkívüli beavatkozása a beszűkült érzékelésű, önmagán túllátni alig-alig képes ember életében. A szentek esetében azt is látjuk, hogy a valódi megtérés sohasem marad magánügy. Isten azért adja valakinek a megtérés kegyelmét, mert ezzel küldetést szán az illetőnek. Ne a szektás agitátorokra gondoljunk és ne a médiában tetszelgő „keresztény” influenszerekre, hanem azokra, akik megtérésük után szeretettel és hitelesen hívnak az Egyház közösségébe, hogy ott együtt szolgáljuk Istent és együtt készüljünk üdvösségünk nagy napjára.
SZENTLECKE: Kol 1,15-20: A keresztény ember megtérése azt jelenti, hogy Jézus teljesen belép az ő életébe és elkezdi azt az átalakítást, amelynek eredménye a teljesen új ember. Megújulni lélekben és érzületben, gondolkodásmódban és a cselekedetekben. A halál helyett az élet szolgálatába lépünk. Mindezt Jézus viszi végbe bennünk, miután egyre inkább jelenvalósággá válik életünkben. Hiszen ő a mi ősmintánk, a lelkünk mélyén meghúzódó önazonosságunk, ő az a kiteljesedő élet, amely egybe fog bennünket, amelynek részesei lehetünk. Ha a kereszteléskor ennek megsejtéséig sem jutunk el, akkor születnek ezek a mondatok: A keresztelés nálunk családi hagyomány (ok egy nagy mulatozásra), de mi nem leszünk templomba járók (nem leszünk katolikusok), mert mi nem vagyunk bálványimádók. Ezt egyre gyakrabban hallom, és elejét kell venni ennek a végtelenül ostoba, felelőtlen beszédnek. A bálványimádás a legsúlyosabb bűn a Krisztust követő ember életében. Ezért nem mondjuk, hogy imádom a gyerekemet. Imádni azt jelenti, hogy leborulni és a legfönségesebbnek elismerni azt, aki az életem forrása és végső célja. A templomban a szenteket ábrázoló képek és a szobrok olyan szerepet töltenek be, mint a családokban a szülők, nagyszülők, dédszülő falra kihelyezett képei. Hálásak vagyunk nekik, tiszteljük őket. Aki azt hangoztatja, hogy a katolikusok bálványimádók, az egyrészt szeret rágalmazni, illetve okot talál arra, hogy csak a saját feje után menjen. Aki azt mondja, hogy a katolikusok bálványimádók, az a saját maga „tévedhetetlen” eszét bálványozza. Vagyis azt állítja, hogy a világ legnagyszerűbb emberei kétezer éven keresztül buták voltak, ő azonban kijavítja a butaságukat. (Egyébként ez a Voke-ideológia és a falszifikációs elmélet lényege is, amely akkor jelent meg, amikor az emberek kognitív és szenzitív intelligenciaszintje aláhanyatlott.) A valódi intelligenciát akkor nyerjük vissza, ha Jézusra ismét rátalálunk.
EVANGÉLIUM: Lk 10,25-37: Az önszeretet mindig megtalálja a maga érveit és a felelősség alól a maga felmentéseit. A félholtra vert ember mellett segítségnyújtás nélkül elhaladó pap és levita bizonyára meggyőző erővel tudták volna elmagyarázni, hogy egy nagyon fontos ügy miatt most nem tudnak megállni. Az egész emberi történelem Káin és Ábel óta a szofisztika és a cselekvő szeretet kettősségében zajlik. A bűn rendkívüli érvrendszerrel operál. Semmi sem védi úgy magát, mint a tehetségtelenség, semmi sem olyan hangos, mint a féligazság. A cselekvő szeretet azonban a legtöbbször vakmerő. Ahogy a hit is sokak szerint salto mortale. Majd valaki más segít, gondolhatták a zsidók saját honfitársuk állapotát látva. A szamaritánus nem mérlegelt, rögvest nekilátott a segítségnyújtásnak. S ami ezután következett, az volt a lényeg. Olyan nagylelkűséget mutatott fel, amely jelzi, a jóság átalakítja az embert.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
MISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: július 13. (vasárnap) 9.00: + Balogh László (1. évf.); június 19. (szombat) 18.00: + Vásár Zoltán (1. évf.); június 20. (vasárnap) 9.00: + Simon Mihály (35. évf.);
ZAGYVARÉKAS: július 13. (vasárnap) 10.30: (….);
SZÁSZBEREK: július 12. (szombat) 19.00: + Sebők Ferenc (4. évf.), élő és + cstagok
1. Az évközi 15. vasárnapot ünnepeljük. Kedden lesz Kármelhegyi Boldogasszony emléknapja.
2. Az Újszászon és Zagyvarékason is szolgáló Tóth András atya temetése július 18-án 10 órakor kezdődik a tápióbicskei templomban.
3. A megyéspüspök körlevele:
„Az utóbbi években egyre jobban tapasztaljuk, hogy a megüresedő plébániákra nem tudunk már papot küldeni. Ezért arra kérem a közösségeket: Imádkozzatok papi hívatásokért! Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába (vö.: Mt 9,38) Imádkozzatok paptestvéreinkért, akikre a csökkenő létszám miatt egyre nagyobb teher nehezedik. Egyúttal szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy az Egyház élete egyre inkább abba az irányba halad, ahol a hívek közösségeinek önállósága és felelősségvállalása kiemelt jelentőséggel bír. Különösen a kisebb települések híveit bátorítom, hogy a plébánosukkal, plébániai kormányzójukkal, diakónusaikkal, intézőikkel együttműködve – kezdjenek el tudatosan készülni arra, hogy közösségük a közeljövőben önállóbb legyen az említett szolgálattevők segítségével, nagyobb felelősségvállalással és önfenntartó módon is képesek legyenek működni. Ezen a ponton is életre válthatjuk Egyházmegyénk jelszavát: "Együtt építjük”; és ebben a folyamatban mindenkire szükségünk van. Fontos, hogy erről gondolkodjanak, beszélgessenek, és tegyék ezt közösségi szinten is témává: hogyan tudják saját erőforrásaikat mozgósítani, milyen felelősöket és segítőket tudnak találni a felelős lelkipásztorral és a püspök által kinevezett plébániavezetővel együttműködve, hogy összefogják a híveket és megszervezik az egyházi élet fontosabb területeit. Arra kérem a lelkipásztorokat és a közösségeket, hogy ne várjanak a problémák kialakulására, hanem időben induljanak el ezen az úton, és keressék meg a helyi közösség életképességének, küldetéstudatának és együttműködésének a formáit. Ez egyben a szinodális egyház útja, amelyre még Ferenc pápa hívott meg bennünket.”
Természetesen a megújulás nem a jól bevált szekuláris minták buzgó átvételét jelenti. Az útkeresés a megtérés folyamatában történjen. A meglévő erőforrásokat pedig észszerűen kell felhasználni. A megfelelő papot a megfelelő helyre kell küldeni. Ismerje minden püspök alaposan és felelősségteljesen a papok képességeit, hogy oda küldjék őket, ahol a leginkább szükség van egy adott képességükre. Nagyon sok kárt okoznak az „öntudatra” ébredt világiak, akik az egyház legfőbb gondját még mindig a klerikalizmusban látják. Nem vették észre, hogy már réges-régen átestünk a ló túlsó oldalára.
Sárai-Szabó Kelemen OSB: Sok keresztény arról tesz tanúságot, hogy a felebarát nagyobb talány neki, mint az Isten. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat, mondja a főparancs. Nemde az a legfőbb gond, hogy nem szeretjük jól önmagunkat, mert nem ismertük fel önmagunkban az istenképmást.
|
