OLVASMÁNY: Ter 18,1-10: Ábrahám olyan figyelmes, szolgáló szeretettel fogadja az idegen vándorokat, hogy eszünkbe jut Szent Benedek regulájának részlete: Vendég jött, Krisztus jött. Gondolkodhatunk a felebaráti szeretet ezen követelményéről is. A középkorban főleg a szent helyekre vándorlókat fogadták be mindenütt, szállást és élelmet adtak nekik. De gondolhatunk egy különleges idegenre, aki meglátogat bennünket, s ez a jövőnk. A jóléti világ embere rossz viszonyban van a jövővel. Nem készül a látogatására. A jelennek él, nem érzékelve azt, hogy a jelen, vagyis a ma a jövő meghatározó építőköve. Ábrahám vendégszeretete azt mutatja, hogy jól élte a jelent és ezzel megnyílt számára a jövő. Hamarosan megszületett az oly nagyon várt gyermek, Izsák. A jóléti világ embere szorongást érez a jövő iránt. S ez a szorongás határozza meg a jelenét. Vörösmarty azt írta a Merengőhöz című versében, hogy az ábrándozó – aki a jelent haszontalanul éli – kancsalul festett egekbe néz. S megjelöli, mi van a háttérben: múlt idők setét virága. Ma gyakran említjük, hogy a virtuális valóságot kénytelen élni az, aki nem dolgozza fel a saját múltja eseményeit (rejtegeti a setét virágokat) és a jövő iránti szorongás miatt jövőtlenül éli a jelent.
SZENTLECKE: Kol 1,24-28: Általában nagyon félnek az emberek a szenvedéstől, igyekeznek azt elkerülni. A szenvedés, legyen az testi vagy lelki relatív érzés. Van, aki belefásul, például egy háború közepette, van, aki át akarja élni, például a gyermekre vágyódó anya a szülési fájdalmakat. Egy honvédő háborúban elesettekre büszkén tekintünk és hősi halottaknak hívjuk őket. Tudomásul vesszük, hogy az élet megkívánja tőlünk azokat az áldozatokat, amelyek az önszeretet dagonyájából átvezetnek az élet és a jövő szolgálatába. Egy szegény kereskedő szívesen jótékonykodott. Váratlanul hatalmas vagyonra tett szert és ettől kezdve már csak a vagyona megtartásával és gyarapításával törődött. Meglátogatta őt a rabbi. Nézz ki az ablakon, mondta neki, mennyi embert és mennyi eseményt látsz. Aztán eléje tett egy tükröt. Most mit látsz? A kereskedő megértette a tanítást. Az ablak és a tükör ugyanaz az üveg, de az egyik hátoldalán az ezüst megszüntette az átlátást. Már csak saját magát nézegetheti az ember. Szent Pál a kolosszei himnuszban így fogalmaz: Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem Krisztus szenvedését az Egyház javára. Ahhoz, hogy az Egyház – amelyben a múlt, jelen és jövő tökéletesen egymásra talál –, megjelenhessen e „setét virágokkal” dicsekvő jövőtlen világban, meg kell hozni a szeretet áldozatát. Aki tudatosan keresztelkedik, ki kell mondania: Örömmel szenvedek értetek és testemben kiegészítem Krisztus szenvedését az Egyház javára. A keresztség kivezet az önszeretet labirintusából. Aki azt gondolja, hogy neki önérzeteskednie kell az Egyházban az semmit sem tesz az Egyház javára.
EVANGÉLIUM: Lk 10,38-42: Márta és Mária esete egy konkrét helyzetben értelmezhető. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy Jézus belelát az emberi szív rejtekébe. Ennek ellenére legalább annyi félremagyarázást hallhatunk erről a jézusi tanításról, mint azzal a mondattal kapcsolatban, hogy adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené. Mi a fontosabb, az ima vagy a cselekvés. Csakhogy nem erről szól a példázat, hanem arról, hogy a legeslegfontosabb a Jézusra figyelés. Senki nem lehet bölcs, nem lehet intelligens, nem lehet jó szülő, jó tanító, jó orvos, aki nem figyel Jézusra. Vannak szemlélődő rendek és vannak a világban tevékenykedők. Vannak, akik hallgatási fogadalmat tesznek (kamalduliak), s vannak tanító szerzetesek (domonkosok). Akik hallgatnak, arra hívják fel a figyelmünket, hogy mennyi zűrzavart okozunk a fegyelmezetlen össze-vissza beszéddel. Akik tanítanak, azok Jézus tanítását adják tovább. Mária olyan kincset kapott Jézustól, amit nem veszít el soha. Márta pedig kapott egy szeretetteljes tanítást a helyes vallásosságról. Ma sokat beszélünk a szinodális Egyházról, Nem mindegy, hogy Márta vagy Mária típusú világiakban gondolkodunk-e.
Egyházközségeink hírei
MISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: július 19. (szombat) 18.00: + Vásár Zoltán (1. évf.); július 20. (vasárnap) 9.00: + Simon Mihály (35. évf.); július 26. (szombat) 18.00: + Tóth András atya; július 27. (vasárnap) 9.00: + Ulviczki Sándor (39. évf.) f: Borsos Ilona, lányuk Klára, vejeik Antal és György, + Borsos László, f: Kézér Viktória és + cs.tagok;
ZAGYVARÉKAS: július 20. (vasárnap) 10.30: + Tóth András atya; július 27. (vasárnap) 10.30: + Dóra Ferenc, f: Gál Margit, hősi halott fiuk Béla, + cs.tagok, fiak, vejek, menyek, unokák, + Varga Imre, f: Bíró Margit, fiuk Béla, unokavejük Simon Tibor;
SZÁSZBEREK: július 20. (vasárnap) 18.00: (….)
1. Az évközi 16. vasárnapot ünnepeljük. Jövő vasárnap lesz az idősek és a nagyszülők világnapja. (július 26-án van Szent Anna és Szent Joákim ünnepe) Ferenc pápa 2021-ben vezette be ezt az ünnepet.
2. Ugyancsak ő hirdette meg a szinodális egyházi utat. Ez olyan egyházmodellt jelent, amelyben a világiak a klérussal együtt gondolkodnak, terveznek, cselekednek. Jelenleg a világi keresztények egy jelentős része bulányista módon képzeli el a maga szerepét az Egyházban, egy másik jelentős csoport fokoláros módon. A bulányista jellemzője egy gnosztikus szemléletmód. (Értelmi magasabbrendűsége miatt biztosan látja és tudja a megoldásokat.) A fokoláros eszménye, hogy „élje az Evangéliumot” azokkal, akik arra érdemesek. Van természetesen egy harmadik út is. Ez jelenleg kisebbségben van: érteni és szeretni az Egyházat és érdek nélkül szolgálni. Én ez utóbbi felé hajlok. A szinodális Egyház eszménye felé missziós lelkületű keresztényekkel haladhatunk.
Sárai-Szabó Kelemen bencés perjel: Okosan kellene élni az életünket. Vajon nem azért pörgetjük túl magunkat, hogy elkerüljük az igényes önmagunkba nézést és a tartalmas, személyes találkozásokat? Vajon nem azért pörgetjük túl magunkat, hogy elkerüljük a lelepleződéseket: korántsem vagyunk annyira rendben, mint ahogy azt előadjuk. Márta kicsit túlpörgött akkor, amikor a nagy találkozás megadatott neki. Gyakran beleesünk abba a hibába, hogy maximálisan ki akarjuk szolgálni a kedves vendéget, s a mikor elment, akkor döbbenünk rá, hogy mennyire nem volt meghitt a találkozásunk, mennyire hiányzott a mély beszélgetés.
Brindisi Szent Lőrinc kapucinus: Lelki életünk magas szintű fenntartása nem cselekvéssel kezdődik. Lelki életünk fenntartásához – amely közös kell legyen a mennyei angyalok és égi szellemek életével, mivel mindannyian Isten képmására lettünk teremtve –, elengedhetetlenül szükséges a Szentlélek kegyelmének befogadása, valamint szívünk, értelmünk, akaratunk megnyitása a hit számára, továbbá Isten szeretetének éltető kenyere. Ezek után jöhet a cselekvés.
Damaszkuszi Szent János: Amit Szent Annáról és Szent Joákimról tudunk és vallunk, azt a Szűz Anya ismeretéből következtettük ki. Gyümölcseiről ismerjük meg a fát. Szent Anna és Szent Joákim „gyümölcse” a boldogságos Szűz Mária. Egyedül az ő kiváltságuk volt, hogy ölükbe vehették az Istenszülő anyát. Bárcsak minél több ember gondolna arra, hogy majdan, amikor nagyszülők lesznek az egész életük értékét visszatükrözi unokáik lelkülete.
Thaiföldi közmondás: Hallgass a feleségedre és akkor boldog leszel. |
