OLVASMÁNY: Jer 38, 4-10: Jeremiás próféta halálát akarják az emberek. Követelik, hogy a király ölesse meg őt. Olyanokat mond ugyanis, amit nem akarnak hallani. Ma ezt így fogalmazzák meg az Egyházat elpusztítani akarók, és az ebben „liberális” keresztényként segédkezők: az Egyház kriminalizálja a társadalmat, bűntudattal akarja megterhelni az embereket, megosztást hoz létre. Pedig Jeremiás próféta a pusztulástól akarta megóvni a népet. Ugyanezt teszi az Egyház is, amikor nem csupán a Sátán által összevissza kifacsart szeretetről beszél, hanem morális rendről, isteni és természeti törvényekről, amelyek szolgálják az életet. Ezek semmibe vétele a pusztító ördögnek játssza át a jövőt. A bűnben olyannyira elhagyja az ember a józanságát, hogy harcba száll azok ellen, akik helytelenítik az abortuszt és az eutanáziát, vagyis helytelenítik az életellenességet. Szembeszáll azokkal, akik még esélyt adnának a jövőnek, és megőriznék a biológiai, szellemi és lelki termékenység képességét.
SZENTLECKE: Zsid 12,1-4: A bűn sokszor a tolerancia, a megértés, a szabadság álarcát veszi fel. Ebben is nagy mester az ördög. Kultuszt szervez a testi, szellemi, lelki perverzió köré. Költőkkel énekelteti meg a halál kultúrájának az alternatíva nélküliségét, éljük hát felszabadultan. A zsidókhoz írt levél szerzője rámutat, hogy amíg Isten a kegyelmet adja az ördög a bűnt. Elhomályosítja értelmünket és akaratunkat, megfosztja a keresztényeket a gyónás képességétől. A bűn felismerése és az őszinte töredelem szükséges ahhoz, hogy a gyónás általi gyógyulás, józanodás, lelki intelligencia jelei előjöjjenek. A katolikus katekizmus sarkalatos tanítása, hogy „anyag” nélkül nincs szentgyónás és nincs feloldozás. Az anyag itt teológiai szakkifejezés. A személyes bűn néven nevezését jelenti. Aki más bűnét gyónja a gyóntatószékben, az valószínűleg szentségtörést követ el, vagy legalábbis nagyon elvétette a „műfajt”.
EVANGÉLIUM: Lk 12,49-53: Sokan vannak, akik úgy hallgatják a pap prédikációját, hogy azt azonnal átfogalmazzák magukban nekik kedvezőbb hangzás szerint, vagy egyenesen jelzik az arcukkal, hogy elhatárolódnak a hallottaktól. Ugyancsak sokan vannak, akik Jézus egy-egy mondatát kiragadják evangéliumi összefüggéseiből, és Jézus szándékától eltérően a saját maguk igazolására használják. A nyugati orvostudomány ma újból beszél a holisztikus egészséggondozásról. (Ez még az ókorban a görögöknél megvolt és ma is megvan Távol-Keleten meg az arab világban.) Az Evangéliumnak is kell egy nagyon alapos, mélyreható ismerete ahhoz – s ezt csak akkor érjük el, ha éljük is az Evangéliumot –, hogy helyesen értsük és helyesen tolmácsoljuk az üzenetét. Ma Jézus, amikor a világban sok helyütt pusztító erdő- és bozóttüzek tartják rettegésben az embereket, arról beszél, hogy tüzet jött gyújtani a földön. Amikor végre meghallották az érzéketlen milliárdosok, hogy békére vágyódnak az eddig gyűlölködő emberek is, Jézus arról beszél, hogy nem békét, hanem háborút akar. Ma, amikor a családokat az istentelenség, a nevelés hiányából fakadó önzés és jellemtelenség ennyire szétveri, Jézus arról beszél, hogy miatta ellentét lesz az egyébként is széthulló családokban. Csakhogy Jézus nem tüntetésekre és eszement forradalmakra biztat bennünket, hanem izzó lelkesedésre, melyet a befogadott isteni Ige kelt bennünk. Ennek először nagyon ellenállnak – még a családjainkban is azok –, akik már berendezkedtek a káini életformára. A plébániai közegben az úgynevezett hívektől sokkal több rosszindulatot kap a pap, mint kapott a kommunistáktól. Miért? Mert a beállt életű, megtérésre képtelen keresztény, aki a konszolidált vallási életet már kialakította magának, sokkal hevesebben védekezik az isteni Ige földrengésszerű hatásával szemben, mint az ateista. Azért rágalmazza jobban a papot, mint az ateista, mert így nyugtatja meg magát: nem kell elgondolkodni az Evangélium valódi értelmén s elképzelhetek magamnak egy papmentes nikotex egyházfélét, nekem az is elég. A befogadott isteni Ige és a befogadott Megváltó mindenkinek felforgatja az érzelmeit és az életét. Átmenetileg ellentét keletkezik a megtért családtag és a kegyelemnek ellenállók között. Milyen sokszor halljuk, szükséges a kegyes hazugság, hogy békesség legyen. Ez azonban meddő béke a lélek számára. Ez a béke nem gyarapítja, hanem felemészti a család értékeit.
Egyházközségeink hírei
Szentmiseszándékok: A következő két hétben egyik templomunkban sincs a hívek által kért szentmiseszándék. A templom bejárata melletti asztalon lévő dobozban elhelyezett cédulán lehet kérni augusztus 24-re miseszándékot névvel vagy anélkül, s ezeket ajánljuk fel jövő vasárnap. Az Egyház liturgikus rendje szerint minden szentmisének legyen a hívek vagy a miséző pap által meghatározott intenciója.
1. Az évközi 20. vasárnapot ünnepeljük. A héten lesz Szent István ünnepe. Ez az ünnep ellentétben a Nagyboldogasszonnyal már nem parancsolt kötelező főünnep. A különbség az, hogy most egy embert ünneplünk, pénteken viszont Jézus édesanyját, aki messze föléje emelkedik minden más szentnek, mint ahogy a közbenjárásával is. Augusztus 20-án, szerdán Újszászon 9 órakor, Zagyvarékason 16.30-kor, Szászberekben 18 órakor lesz az ünnepi szentmise.
2. Mandula József atya temetése pénteken, augusztus 22-én 14 órakor lesz Budapest-Rákospalotán a Jézus Szíve templomban. Mivel pénteken nálunk is temetés lesz, a plébános ezúttal sem tud személyesen jelen lenni. (Ha vonattal megyünk, Nyugatiból Vác felé a második megállóban, Istvántelepen kell leszállni, és kényelmes öt perc séta a Mozdonyvezető utca, ahol a templom található.)
3. Augusztus 20-án egyházközségi levéllel szólítom meg azokat, akik felelősséget éreznek azért, hogy Újszászon ne pusztuljon ki a katolikus keresztény élet, és ezért készek megtenni azt a keveset, amely már komoly eredménnyel jár. Vigyünk majd ebből a levélből annak az ismerősünknek is, aki az elmúlt tíz-tizenöt évben kellő indok nélkül felhagyott a vallási kötelezettségeivel, de megmaradt jóakaratú embernek. Az Alpha Kurzus keretében szerveződne egy felelősségteljes plébániai közösség. Ennek a kurzusnak a célja: ismeretség egymással, mélyebb ismeretség az egyháztannal, és tettrekészség alkalmanként közös feladatvégzésre.
Damaszkuszi Szent János a VII. század végének és a VIII. század elejének nagy szír származású szentje, aki Mária mennybevételének hívő ünneplését erősen szorgalmazta. Így fogalmaz Máriával kapcsolatban. Mária adta Jézus emberi testét. Ő a Megváltó édesanyja. Ha az Egyház Krisztus titokzatos testeként értelmezhető, akkor Mária az Egyháznak is anyja. Ha Máriának nem adjuk meg nagy tisztelettel. hittel és szeretettel ezt a titulust, akkor könnyen oda jutunk, hogy az Egyház már nem Krisztusi Test lesz, hanem a társadalom által létrehozott történelmi képződmény, amely a múló történelemben és nem az örök élet üdvrendjében értelmezi magát.
Lóczi Tamás: Van a SZERETET és van az a szeretetet, amelyet mi szeretnénk meghonosítani, hogy a saját érdekeinket szolgálja, s amelyet mi kérünk számon másokon. Ennek valójában semmi köze sincs a SZERETET forrásából kiáradó és mindeneket éltető szeretethez. A törvény és a szeretet igen jól megférnek egymás mellett, ha mindkettő az igazságot szolgálja. A mennyek kapujában nem azt fogják kérni, hogy mutass egy magadnál rosszabbat és akkor bejöhetsz, hanem azt kell elmondanod, hogy miképpen használtad a talentumaidat. Nem arra kell törekednünk, hogy érdekes legyen az életünk, hanem arra, hogy hasznos legyen.
|
