OLVASMÁNY: Bölcs 9,13-19: Ezt a szakaszt olvasva eszünkbe juthat az ókori híres bölcsnek, Platónnak a barlanghasonlata vagy éppen a vonalhasonlata. Szerinte az ember mintha egy barlangban háttal a fénynek leláncolva ülne. A valósággal azért nincsen kapcsolata, mert valakik árnyjátékot játszanak neki. Azokat az árnyakat látja csupán, amelyek a barlang falán megjelennek. Platón eljátszik több lehetőséggel, és ezeken keresztül nagy emberismeretről vall. Az egyik lehetőség, hogy az ember kiszabadul a barlangból, de hamarosan önként visszamegy és leláncoltatja magát, mert már nem tud a valóságban élni, az árnyjátékot akarja továbbra is szemlélni. Platón vonalhasonlatában a vonal felett van a szellemi, intellektuális érzékelés, ahol az ész és az ideák szerinti ismeret van, a vonal alatt a testi érzékelés, ahol a testi vágyak irányítanak. Mit mond a Bölcsesség könyvének e mai szakasza? A halandók gondolatai bizonytalanok, a romlandó test gátolja a lelket, a földi sátor ránehezedik a magában tűnődő emberre. Mi a megoldás? Isten küldi a szent Lelket, akit befogadhatunk és egymást e Lélek befogadásához hozzásegíthetjük. Az ókori pogány bölcs, Platón és a bibliai szerző egyaránt kijelöli a nevelés útját és jelzik a legyőzendő nehézségeket is. Sok ezer éven keresztül az ember el sem tudta volna képzelni azt, hogy vallás nélkül nevelje a gyermekeit. Platón vonalhasonlatában vannak olyan dolgok, amelyet az ész világosan kikövetkeztet, nem kell megvárni az ész ellenes dolgok tapasztalatait. Ezt a bölcsességet mintegy száz éve a Nyugati világban egyre nagyobb körben feladjuk. Nem vált a javunkra. Melyek a vallásos élet kulcsszavai? Önismeret, engedelmesség Istennek, felebaráti szeretet, megbocsájtás, hűség, alázat, az örök életbe vetett hit. Ám a maskarások ezekkel ellentétes dolgok árnyjátékát vetítik fel a barlang falára, hogy a platóni hasonlatnál maradjunk.
SZENTLECKE: Filem 9,10. 12-17: Ahogy Filemon megöleli a hozzá visszatérő szökött rabszolgát, Onezimuszt, az a rabszolgatartó társadalom végét jelenti az ókorban. Természetesen mindenütt visszalopakodik az emberi közösségekbe azóta is a rabszolgatartás, ahol jézustalanítani kezdenek és evangéliummentes övezetet hoznak létre. Jézus az egyetlen abszolút igazság. Amilyen mértékben távolodunk tőle, olyan mértékben nyer teret életünkben a hazugság. A megalkuvás nélkül élt kereszténység maga mögött hagyta a rabszolgatartást, a léha életmódot, a válást, az életellenes kényelemkeresést, a bálványimádást, az ördöggel való lepaktálást. Ilyen erő van az Evangéliumban, ha legyőzve a saját magunk körül forgást, azt képesek vagyunk megjeleníteni.
EVANGÉLIUM: Lk 14,25-33: Gyakran megcsodáljuk, hogy milyen nagy dolgokra képesek a fiatalok, ha megfelelő nevelést kaptak, ha a szülők segítették őket életük okos, következetes építésében. Gondoljunk a sport, a tudomány, a művészet területére. Akik elérték a nagy eredményeket, nem engedhették meg maguknak a középszer kényelmét, nem gondolhatták azt, hogy egy kicsit érdemes zülleni is. Teljesen megélték azt, amire rátették az életüket. Megtalálták benne a boldogságukat. A Krisztussal valókapcsolatot sem lehet félig-meddig, látszatmódra élni. Amíg így teszünk addig, ahogy Szent Pál írja, boldogtalanabbak, feszültebbek, kielégületlenebbek, betegebbek vagyunk, mint azok, akik az istentelenségüket nyíltan és hivalkodva élik. Az a házas, aki folyamatosan a házasságtörés gondolatai közepette él és másfelé kujtorog, nem képes a házaséletet érzelmileg arra szintre emelni, ahol a boldogság valóban elkezdődik. József Attila egyik versében olvassuk: Rejtelmek, ha zengenek, / őrt állok, mint mesékbe’. / Bebújtattál engemet / talpig nehéz hűségbe. (Rejtelmek) Bizonyára ezt is énekelnék a fiatalok a fesztiválokon, ha képesek lennének a rapperek József Attila szintjére felemelkedni. A mai Evangélium nem a családi szeretet ellen szól, hanem arról, hogy mi annak a valós alapja. Amikor azt kérdezzük, hogy mi a család boldogságának és összetartásának a titka, mindenki rávágja, hogy a szeretet. Pedig az igazi titok az örök életbe vetett hit. Ez a valódi szeretet alapja.
Egyházközségeink hírei
MISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: szeptember 7. (vasárnap) 9.00: A nevelés alatt álló gyermekekért és a nevelőkért; szeptember 14. (vasárnap) 9.00: + Juhász István (2. évf.), + Barta Gábor és Kovács Julianna szülőkért, élő és + cs.tagokért;
ZAGYVARÉKAS: szeptember 7. (vasárnap) 10.30: A nevelés alatt álló gyermekekért és a nevelőkért, valamint a katolikus hit terjedéséért és a családi élet békességéért; (Továbbra is lehet felíratni miseszándékokat. Amikor három-négy összegyűlt, a soron következő „szabad” misét ezekre a szándékokra ajánljuk fel.)
1. Az évközi 23. vasárnapot ünnepeljük. Ma tartjuk a Veni Sancte szentmiséket. Jövő vasárnap Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe lesz. Szászberekben ezen a napon tartjuk a Kisboldogasszony búcsút is. Egyébként szeptember 8-án, hétfőn ünnepeljük Kisboldogasszony ünnepét. Zagyvarékason 17 órakor lesz az ünnepi szentmise
2. Szeptember 21-én, vasárnap délután 14.30-tól 17 óráig megtartjuk az első ismerkedést az Alpha Kurzussal az újszászi plébánián. Mivel nincsen értelme külön szervezni Zagyvarékason és Szászberekben, ezért onnan jöjjenek át az érdeklődők. Az Alpha Kurzust immár több tucat országban ismerik. Célja, hogy a kihalt templomokba visszahozza az életet.
3. Szeptember 27-én Zagyvarékason az elhagyott egyházi temetőt szeretnénk valamelyest rendbe tenni és egy későbbi kegyeleti hely kialakítását elkezdeni. 9 órától várjuk azokat, akik szívükön viselik az ügyet (és képesek a fizikai munkára). 13 órakor egy közös bográcsos ebéddel zárnánk le a hasznos együttlétet.
Fizikai teljesítményünknek, valamint intellektuális és spirituális felfogóképességünknek erős határai vannak. A sportolók a fizikai képesség határait rendkívüli mértékben ki tudják tágítani. Hasonlóképpen a tudósok a szellemi képességeket, a szentek a spirituális képességeket. A legtöbb embernek az adatik, hogy mindháromban önmagához képest előrébb jusson, nem feledve azt, hogy a lélek „kitágítását” Istentől kell kérnünk.
Szeptember 8-án van Kisboldogasszony. (Szűz Mária születése) Szeptember 12: Mária neve napja. Egy név említése gyakran vált ki bennünk valamilyen érzelmet. Nagyszüleink, szüleink, gyermekein neve mindig kedves, a történelmi diktátorok vagy egy ellenségünk neve már egyáltalán nem az. Talán a legszebb érzelmeket bennünk, katolikusokban a Mária név kelti. Kinek szent a neve? Csak Jézusnak és Máriának. Csak két nevet vallunk szentnek. A szentekre nem terjesztjük ki ezt a különleges üdvtörténeti érdemet. Mária szűz, mert az angyalok szépségét sugározza. Anyánknak szólítjuk, s ezzel a hozzánk való rendkívüli közelségét hangsúlyozzuk. Damaszkuszi Szent János írta: Mária adta az ember Jézus testét, ő Jézus édesanyja. Illő tehát, hogy Krisztus titokzatos Testének, az Egyháznak is édesanyja legyen. Mária neve kapcsán a jóság és a magasztosság eszménye is feltárulkozik nekünk.
Kisboldogasszony ünnepe eredetileg a jeruzsálemi Szent Anna templom felszentelésének az emléknapja volt I. Szergiusz pápa a VII. században hirdette ki ezt az ünnepet a nyugati egyházban. Több keleti egyház ezzel a nappal kezdi az egyházi évet, mondván, hogy Mária születése megváltásunk kezdetének fontos határpontja.
|
