OLVASMÁNY: Szám 21,4-9: Izrael 40 évnyi vándorlását a pusztában az egész emberiség történelmi vándorlásának jelképes bemutatásaként is felfoghatjuk. Mózes és Áron sorsa már elrendeltetett: nem léphetnek be az Ígéret földjére; amikor Edom országának fáradságos megkerülése közben a nép ismét zúgolódni kezd Isten ellen. Ezúttal azonban súlyos árat fizettek. Sokan mérges kígyók marásától haltak meg. Hogy megszabaduljanak, Mózes közbenjárását kérték. Ő egy fára rézkígyót erősített. Aki a méregtől haldokolva rátekintett, meggyógyult. Az egyházatyák Jézus keresztjének az előképét ismerték fel ebben a felemelt rézkígyóban. Aki Jézustól reméli élete megmentését, nem fog csalatkozni. Azonban nem gondolkodhatunk úgy, hogy a szabadulásunknak nem volt ára. Jézus keresztje volt az ár. S ez két dolgot tár fel nekünk. A bűn pusztító ártalmát, förtelmes arculatját és Isten ennek ellenére megnyilvánuló megdöbbentő szeretetét. Egyértelmű a következtetés: Isten minden esetben menteni akarja az embert. Földi életünkben két realitást kell nagyon komolyan vennünk. Isten szeret bennünket és jósága fel tud és fel akar emelni minket. A másik realitás a gonoszságnak, mint megszemélyesült rossznak a pusztítani tudó és akaró jelenléte.
SZENTLECKE: Fil 2,6-11: A filippi levél sokat idézett himnusza az egyik legszebb újszövetségi Messiás-ének. Ha nem idézzük fel gyakran és nem nevesítjük édesanyánk jóságát vagy barátunk irántunk való hűséges szolgálatát, akkor érzéketlen követelődző, önző emberek leszünk, s mentális betegséget mutatnak ki nálunk. Ha nem idézzük lelkesen a Szentírás megállapításait Jézusról, akkor előbb-utóbb oda következtetünk, hogy mindaz, amit Istentől kaptunk, az alanyi jogon jár nekünk, és semmit sem kell tennünk azért, hogy az üdvösséget elnyerjük. Ha valaki sohasem mond dicsőítő, magasztaló, hálaadó imát, minden értéket elveszít, amelyek egy keresztény ember életét felékesíthetik.
EVANGÉLIUM: Jn 3,13-17: Az ősegyház igehirdetésének egy olyan kincse a Jézus és a Nikodémus találkozásának és a köztük történt beszélgetésnek leírása, hogy ha ez elveszett volna, lényegesen kevesebbet tudnánk arról, hogy mi a célja Istennek az emberrel, s hogyan gondolkodjunk hosszú távon a saját életünkről. Nikodémus voltaképpen azt kérdezi Jézustól, ami mindannyiunkat foglalkoztat: Lehetséges-e, hogy annál többet hozzak ki az életemből, mint ami körvonalazódni látszik. Jézus válasza határozott igen, ha a Szentlelket befogadjuk. Csakis az láthatja meg az Istent – vagyis a teljessé vált és célba ért önmagát –, aki a Szentlélek által újjászületik. A Szentlélek, aki Jézust feltámasztotta, minket is feltámaszt akkor, ha már a földi életünkben befogadtuk Őt, akit Jézus küldött nekünk. Az emberiség történelmében túlnyomórészt nem az volt a kérdés, hogy Jézust a katolikus dogma szerint megvallotta-e valaki, hanem az, hogy a nem ismert Ajándékozó ajándékát, a Szentlelket befogadta-e. Üdvözülni, vagyis Istent látni azt jelenti, hogy elértük életünk célját, de a célba tartás, a világosságban élés már a földi életünkben el kell, hogy kezdődjön. Isten úgy választotta szét a káoszt és a rendet, a sötétséget és a világosságot, hogy kiárasztotta a Szentlelket. A Világosság a sötétségbe jött, írta Szent János az Evangéliuma kezdetén. Aki engem követ, nem jár sötétségben, mondta Jézus. Nikodémussal pedig közli, az ítélet voltaképpen az, ha valaki a lelki sötétséget választja és a lelki sötétségben jár. A keresztség egy határozott döntés: Befogadjuk a Szentlelket és a világosság gyermekei akarunk lenni. Az Egyház át is adja nekünk a megvilágosodottság jelét, a keresztségi gyertyát.
Egyházközségeink hírei
MISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: szeptember 14. (vasárnap) 9.00: + Juhász István (2. évf.), + Barta Gábor és Kovács Julianna szülők, élő és + cs.tagok; szeptember 20. (szombat) 18.00: + Tóth András atya;
ZAGYVARÉKAS: szeptember 14. (vasárnap) 10.30: (….);
SZÁSZBEREK: szeptember 14. (vasárnap) 18.00: + Major István (27. évf.), élő és + cs.tagok
1. Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe van. 335-ben szeptember 13-án szentelték fel Jeruzsálemben a Szent Sír bazilikát, másnap pedig ünnepélyesen felmutatták a Szent Kereszt ereklyét. (Sokáig ünnepeltük Jézus keresztjének Szent Ilona császárnő általi megtalálását is, május 3-án.) Számunkra a kereszt diadalmas jelkép, Isten irántunk megmutatkozó végtelen szeretetének a jele. Bajorországban néhány éve az iskolákban a tantermek faláról levették a kereszteket, mert az rossz hatással van a gyermekekre. Nem lelki fejlődést mondtak, hanem személyiségfejlődést. Köszönjük szépen azt a személyiségfejlődést, amely nem tud a bűn következményeiről és az Isten irántunk megmutatkozó végtelen szeretetéről.
2. Megismerkedhetünk egy Fábry Kornél püspök atya által felkarolt keresztény megújulási lehetőséggel, az Alpha Kurzussal. Olyan embereket szólítunk meg a „templomba járók” segítségével, akik bár nem hívők, nem vallásosak, de készek beszélgetni az élet nagy kérdéseiről. A „templomba járók” feladata, hogy a háttérmunkát végezzék: meghívás, vendégül látás. A program vendéglátással vagy közös vacsorával kezdődik. A moderátor felveti a témát és rövid vitaindítót tart. Ezt kiscsoportban átbeszélgetik, ahol nem kiigazítják egymást, hanem meghallgatják egymás véleményét. Ezt követően a kiscsoport vezetők összefoglalják, hogy náluk milyen vélekedések jelentek meg. Végül baráti beszélgetés, esetleg éneklés van, és kijelölhetnek egy olyan jótékonysági feladatot, amelyet fakultatív lehet vállalni. Mintegy húsz összejövetel keretében megy végig az Alpha Kurzuson minden olyan – keresztény szemszögből is megvilágított – téma, amely az igényesen gondolkodó embert foglalkoztatja. Az indulásnál két fontos feladatunk van. 1. Vigyünk ismerőseinknek meghívó levelet. („Vendégségben a plébánián”) 2. Szeptember 19-én, pénteken este 18 órára várom a plébániára azokat a gyakorló katolikusokat, akik szívesen segítenek a háttérmunkában. Őket tájékoztatom a feladatokról. Kiscsoport vezetést is vállalnak azok, akik erre felkészülnek.
3. Továbbra is gyűjtjük a szentmiseszándékokat, és azokat alkalmas időben egy vasárnapi szentmise intenciójaként a Jóisten elé terjesztjük. A bejárat melletti asztalon lévő lapra írjuk azokat a kéréseket, amelyek a szívünkből fakadnak.
Vendégségben a plébánián. Világszerte mintegy 40 millió ember regisztrált már az Alpha Kurzusra, amely Angliából indult mintegy húsz éve. Célja, hogy az adott településen megszólítsa azokat, akik bár nem vallásosak, esetleg nem is hívők, de szívesen beszélgetnek az „élet nagy kérdéseiről”. (Isten léte vagy nem léte; Jézus jelenléte a világban; kihozhatok-e még többet, a teljesebb boldogságot remélve az életemből; mi végett vagyunk a világon? stb.) Újszászon (fogadva a zagyvarékasiakat és a szászberekieket is) szeptember 21-én vasárnap 14.30-tól 17 óráig a plébánián az Alpha Kurzussal ismerkedünk. Jöjjön bátran mindenki, akihez eljutott a meghívás. A program nemzetközileg elfogadott és kialakított menete: 1. Az érkezők vendégül látása, alkalmanként közös vacsora. 2. A téma felvetése. 3. Kiscsoportos beszélgetés (senkit sem javítunk ki, mindenkit figyelmesen meghallgatunk). 4. A kiscsoportok vezetői összefoglalják a náluk elhangzottakat. 5. Esetleg éneklés és egy soron következő települési társadalmi feladat ismertetése. Remélem, hogy nálunk is sikerül ezt a programot elindítani, amelynek az is célja, hogy a kurzus végén ismertebb, elfogadottabb és „népszerűbb” legyen a kereszténység Újszászon, Zagyvarékason és Szászberekben. |
