OLVASMÁNY: Sir 35,15-22: Isten nem személyválogató. Nála nem tud protekcióhoz jutni a gazdag és a hatalmában bízó. A szegény és a jelentéktelen éppoly eséllyel kopogtat be a mennyországba, mint ő. Viszont a szegénység nem önmagában érték, hiszen lehet, hogy valaki saját hibájából züllött bele a szegénységbe. (Sokszor találtak már az elhunyt koldus után annyi elrejtett pénzt, hogy abból szép polgári életet élhetett volna. De akkor nem koldulhatott volna tovább.) Ha valaki nehéz sorsában, nyomorúságában Istenhez kiált, a leghatalmasabb védelmezőt és közbenjárót nyeri meg magának. Isten különleges pártfogásába veszi azt, akit az álszent világ elutasít, akit a mainstream nem értékel. Csak az kell, hogy az ő vágyai istenre irányuljanak. Isten nagyon szépnek látja azt, akit a világ szépségszalonjai kinevetnek, nagyon értékesnek azt, akire a világ szánalommal tekint.
SZENTLECKE: 2Tim 4,6-9. 16-18: Szent Pál, amikor elköszön e földi élettől, nem érzi magát vesztesnek, sőt hálával van tele a szíve. Pedig börtönben van, magára hagyták, a hatóság bűnözőként kezeli. Azért hálás, mert elvégezte a rá bízott feladatot, erején felül elvitte szinte mindenhová az Evangéliumot. Az emberek általában abba kapaszkodnak életük végén, hogy vannak biológiai utódaik. Átadták a génjeiket. Sőt, családi közösségben megnyugvással halnak meg. De ott van-e az a hála az ajkukon, amely Szent Pál lelkéből árad? Ehhez az kell, hogy átadjam az Evangéliumot, az Isten iránti szeretetet és hűséget azoknak, akiktől most eltávozom. Kevés, ha csak a génjeimet adtam át, Istent azonban nem.
EVANGÉLIUM: Lk 18, 9-14: Az imádságról legyen szó először. Minden teremtett embernek van istentudata. Csak van, aki nem akar ezzel szembesülni. Azonban mindenki viszonyul valamiképpen az Istenhez: közönyösen, káromkodva vagy imádkozva. Nem kérdés, hogy melyik a célravezető és melyik formálja jó irányba az embert. Sokan azért imádkoznak, mert belenevelődtek. Vannak, akik nem kapnak ilyen indíttatást, mégis rátalálnak az imádság útjára. A vallástalanul nevelt kiskamaszok is elkezdenek a saját szavukkal imádkozni, mert „olyan jó nem egyedül lenni”. Azok a fiatalok, akikben feléled a megtisztulás vágya, imádságos közösséget keresnek. Sajnos olykor a gyors hadtest, a szekta csap le rájuk. Gyakran hallottam fiatal nőktől, hogy a gyermeket várva, a magzatjukért aggódva imádkozni kezdtek, holott eddig ilyet nem tettek. Egyébként a szülővé válás állapota az a helyzet, amelyben helyes irányt vesz a szeretet. Az a fiatal nő, aki eddig magát szerette legjobban, most már a gyermekre irányul a legtöbb szeretettel. S ez érzékennyé teszi a lelkét a hálára is. Súlyos helyzetben, nagy csapás közeledtével a konok ateista csak-csak odafordul Istenhez, már nem hősködik azzal, hogy neki nincsen szüksége Istenre, mindent megold a saját erejéből. Az imádság lényege azonban a folyamatosság. Állandóan imádkozzatok, mondja Jézus. Istenre irányuljatok, ne a háta mögött, hanem a színe előtt éljetek. Az a tapasztalat, hogy az a gyermek, aki mindig bizalommal fordulhat a szüleihez, kamasz korában is bizalmas beszélgetést tart fenn az istennel. Aki gyermekkorában nagy biztonságban érezte magát a szülei mellett, felnőtt korában ezt a biztonságot Istennél fogja keresni. (Drónok elől az óvóhelyre szaladó óvodások mind apát és anyát követelték.) A Bibliai példázatban a nagyon célba érő és a haszontalanná váló imáról kapunk tanítást. Mi a gond a farizeussal? Nem az istenismeretével hanem az önismeretével van gond. Tökéletessége tudatában áll az Isten elé. Imájában nincsen kérés, csak hencegés. Igaznak nyilvánította magát, holott a megigazulást Isten az alázatos embernek adja meg. A farizeus jól példázza a mai istentelen ember önáltatását: minden rendben van, nem kell ide Isten, mondja. Megy nekem a gyermeknevelés Isten nélkül is, sikerre viszem az életemet és a családomat Isten nélkül is. Kérjetek és kaptok, mondja Jézus. Az alázatos ember kér, a gőgös nem kér.
Egyházközségeink hírei
MISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: október 25. (szombat) 17.00: első világháborús hősi halottakért; október 26. (vasárnap) 9.00: Faragó, Földi és Tánczos cs. + tagjai; november 2. (vasárnap) 9.00: Halottak napja: mindannyiunk halottjaiért;
ZAGYVARÉKAS: október 26. (vasárnap) 10.30: (….); november 2. (vasárnap) 10.30: Halottak napja: mindannyiunk halottjaiért;
SZÁSZBEREK: október 26. (vasárnap) 17.00: (….); november 2. (vasárnap) 17.00: Halottak napja: mindannyiunk halottjaiért
1. Az évközi 30. vasárnapot ünnepeljük.
2. Mindenszentek napján szombaton, mivel kötelező főünnep, vasárnapi miserendet tartunk. Vasárnap, Halottak napján mindhárom templomunkban a halottak napi gyászmisét végezzük mindannyiunk halottjaiért. Sírszentelést csak Szászberekben kell előre jelezni. Újszászon november 2-án 15 órától, Zagyvarékason ugyancsak november 2-án 16 órától a temetőben leszek és kérésre megyek sírt szentelni. Tudni kell azonban, hogy a temetéskor megtörténik a sírszentelés, és a temető maga megszentelt föld, ezért az újonnan elkészült síremlékek (sírjelek) megáldását kérjük. Újszászon 15 óra előtt öt perccel gyülekezzünk a stációs út végén lévő keresztnél, és a temetőben nyugvó valamennyi halottért imádkozzuk a lucernáriumot.
3. A zagyvarékasi templom búcsúja november 9-én lesz. (November 5-én van Szent Imre ünnepe.)
Sok ember szeretne valami maradandót hagyni maga után, mégpedig saját erőből. Letörtté teszi őket, ha ez nem az ambíciójuk szerint történik. Pedig csak egy maradandó lehetséges, mégpedig az, ha megtettem az Isten által rám bízott feladatot. Maradandó csak az lehet, amit Isten épített fel, nekem az együtt-alkotás megtisztelő küldetése jut, ami azonban a legtöbb és a legnemesebb, amit a földön elérhetek. Ha utódaimnak csak magamat adtam át, az nem biztosíték arra, hogy boldogabbak lesznek, mint én. Ha azonban Istent adtam át nekik, az életük a legtöbbet kapta meg. A legfőbb örökség, amit gyermekeimnek átadtam, az nem anyagi természetű, hanem a hit és az Istenre figyelő szív.
György Attila: A fiatalok körében a szent szó már nem hordoz pozitív tartalmat, sőt leszólásnak minősül. Nemcsak a pénz veszít értékéből, de az eddig sokat jelentő szavak is devalválódnak, mint a hűség, az áldozat, a hazaszeretet, a hit.
Robert Kennedy: Az amerikai ifjúságnak mindene megvan, egyet kivéve. Viszont ez az egy a legfontosabb. S ez egy személy, egy élő példakép, aki azt mondta, mert mondhatta: Aki engem követ nem jár sötétségben.
Mariay László: A szentek életrajzírói gyakran nem azt emelik ki, amit feltétlenül kellene, mert a meghökkentőre, a nagyon hősiesre, az emberfelettire koncentrálnak. Így aztán az emberek nem érzik magukat alkalmasnak arra, hogy a szentek követői legyenek. A szentek bemutatásánál az egyszerűt, a hétköznapi hűséget érdemes közölni.
Krasznahorkai László: Az isten nélküli út ide vezet, a lenyűgöző, a csodálatos, a káprázatos emberhez, aki már csupán egyetlen dologra nem képes és nem is lesz soha, hogy uralja azt, amit megteremtett.
Szent XXIII. János pápa: Az ember sohasem lehet annál nagyobb, mint amikor letérdel Isten előtt.
|