OLVASMÁNY: Mal 3,19-20: Malakiás próféta azt látja, hogy a babiloni fogságból visszatért nép hamarosan ismét belekényelmesedik a jólétbe, alábbhagy az Isten iránti szeretet és hála. Sokan ismét a harácsolás, az önzés és a gonoszság útját járják. Az emberi lélek nem magától hajlik a jóra. Szüksége van a gondos nevelésre. A vallásban igen lényeges részt tesz ki a jóra nevelés. Isten ítéletének napjáról beszél Malakiás. Akik Isten nélküli vagy Istent gyalázó életet éltek, úgy fognak megsemmisülni, mint a szalma a kemencében. Semmi sem marad utánuk. Fontos értékmérő: Vajon mi marad utánam? Milyen példát adtam a hitről? Az igazak azonban ama végső napon nem elporladnak, hanem belépnek az örök ragyogás üdvösséget árasztó fényébe. Nagyon szép költői kép a kemence emésztő tüzéről és az üdvösség vele ellentétes életadó fényéről. Egy hónapja adományozott egyháztanítói (egyházdoktori címet) Leó pápa John Henry Newman-nak. (Mindössze 37-en vannak az Egyházban.) Newmann azt tanította, hogy mindenki olyan mértékben részesedik a mennyországi boldogságból, amilyen mértékben hozzájárult a mennyország meggazdagításához.
SZENTLECKE: 2Tessz 3,7-12: A lelkipásztori függetlenséget igen fontosnak vélte Szent Pál. Nem akarta eltartatni magát a gyülekezetek tagjaival, mert azzal nem kívánt módon alárendelté vált volna. Szent Pál ellene volt a megélhetési papság intézményének, amikor a pap az igénytelen hívek kedvében akar járni, s inkább alkalmazkodik, mintsem vezet és tanít. Egyfajta alárendeltséget azonban vallott. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit az üdvösségre segítsek. A papnak is mindig tudnia kell, hogy milyen szándékú segítséggel találkozott. Vágyódik-e egész szívvel és lélekkel az üdvösségre az ő munkatársa, vagy pedig csak földies gondolatokig tud eljutni.
EVANGÉLIUM: Lk 21,5-19: Az emberek büszkék voltak a templom szépségére és gazdagságára. Isten jelenlétét és áldását bebiztosítottnak érezték. Jézus megdöbbenti őket, amikor azt mondja, hogy eljön az idő, amikor a templom megsemmisül. Sokan szeretnék úgy élni a vallást, mint azok, akiket Jézus kijózanít. Nem a háborítatlan, konszolidált nyugalomban, nem a lenyűgöző szakrális művészi alkotások élvezete közben, hanem üldözések és megpróbáltatások közepette marad élő és erős a hitünk. (Megrendítően szép leveleket olvasok kárpátaljai édesanyáktól.) Ha nincsen megpróbálva a hit, ha nem kell küzdeni érte, akkor elenyészik. A küzdés egy fontos területe a hamis tanítók felismerése. Közülük némelyek riogatnak, mások az áldozat nélküli, örömvallást hirdetik. Jézusból egy mentálhigiénés terapeutát, szektás gurut kreálnak. Aztán az Úr Krisztus váratlanul áttér a végidő jeleire. Az Ő második eljövetele, vagyis a parúzia előtt be kell telnie a gonoszságnak és be kell telnie a jóságnak is. Az emberek egyre több gonoszságot követnek el Isten és egymás ellen, egyre szánalmasabbá torzul bennük az istenképmás. Egyre inkább betelik a földön a sátán közreműködésével a gonoszság mértéke. Azonban az emberek közül sokan mások a jóság gyarapítóiként egyre teljesebbé teszik a mennyországot. A gonoszság időleges, a földhöz kötött és csak azt tudja pusztítani. A jóság azonban örök és a mennyországot ékesíti. Aki hit és imádság nélkül a földi céltalanság és a gonoszság labirintusában él, az egyre inkább elveszíti a létezésnek azt a horizontját, amelyet Jézus hozott el. Amikor életünk próbatételeiről beszélünk, akkor nem csupán természeti katasztrófákra és háborúkra kell gondolnunk, hanem sokkal inkább az Isten iránti bizalmunk és hűségünk próbatételeire. Súlyos betegség, a haláltól való fenyegetettség stb. De talán a legnagyobb próbatétel az, amikor a családunk megvetését kell elviselnünk a hitünk miatt. Ha őhozzájuk alkalmazkodunk, velük együtt elveszünk. Ha Jézushoz alkalmazkodunk, megmentjük magunkat és őket is.
Egyházközségeink hírei
MISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: november 15. (szombat) 17.00: + Horváth Vilmos (30. évf.) és f: Antal Rozália (16. évf.); november 16. (vasárnap) 9.00: + Vasas József, + szülők, lányai: Erzsébet, Teréz, Bernadett, valamint Adorján Mária és testvére Anna; november 22. (szombat) 17.00: Kanalas Csaba (1.évf.);
ZAGYVARÉKAS: november 16. (vasárnap) 10.30: (….);
SZÁSZBEREK: november 16. (vasárnap) 17.00: (….)
1. Az évközi 33. vasárnapot ünnepeljük. Ma van a szegények világnapja. Szerdán lesz Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe. A legismertebb magyar szentről, a szegények oltalmazójáról ma emlékezünk meg azzal, hogy megszenteljük és kiosztjuk a Szent-Erzsébet kenyeret.
2. Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy idén az Újszászi katolikus karitász tagja Kallóné Balogh Klára volt a Váci Egyházmegyében a Szent Erzsébet-díj három díjazottja közül az egyik. Szívből gratulálunk neki és megköszönjük a szolgálatát azok nevében is, akiket évek óta segített és segít.
3. Jövő vasárnap, november 23-án lesz az országos karitászgyűjtés templomainkban. Jövő vasárnap Krisztus Király vasárnapja lesz, két hét múlva pedig, november 30-án már advent első vasárnapját ünnepeljük. Elkezdődik a karácsonyi lelki felkészülésünk.
Ferenc pápa vezette be a világegyházba a Szegények világnapját 2016-ban, az Irgalmasság szentévének végén. A világnap magyarázatául több körlevelet is írt. Ezekből néhány tanítást kiemelhetünk. Az igazi gazdagság az istenben való gazdagodás. „Az Úr az én javam”, ezt jelenti az ószövetségi Tóbiás édesapjának, Tobitnak a neve. Az ember életét nemessé, értékessé tévő valódi javakat nem a világ adja, hanem az Isten. Amikor Tobit fia, Tóbiás útra kel, apja olyan tanácsokkal látja el, amelyet minden édesapának és nagyapának meg kellene tanulnia. Tiszteld az Isten törvényét, figyelj a lelkiismeretedre, oltalmazd a szegényt és az elesettet, ne járj a gonoszok útján. Jóléti világunk most veri szét a gyermekek maradék lelkiismeretét és bűnbánatra való készségét. Nincs erkölcsi nevelés a családokban, és ahol még van, valami egészen tehetségtelen és eredménytelen hitoktatás zajlik, a szülők minimális együttműködése nélkül. A morális érzék, a törvények ismerete vagy azok drámai hiánya elsősorban az apa által öröklődik. Vajon volt-e ott gyermeknevelés, ahol a család nem fordult közös imával legalább vasárnaponként Istenhez, ahol nem alakult ki az érzékeny figyelem és segítőkészség a rászorulók és az elesettek iránt? A szegények imája éppúgy, mint a szenvedő gyermekeké, mindig megnyitja az eget. Isten a szegények barátja. S mi gyakran a nem létező gazdagságunkkal hivalkodunk. A milliós síremlékekkel, a sok százezer forintba kerülő koszorúkkal és virághalmokkal. Csupa-csupa külsőség, hamis gazdagság. A bűnbánat és az imádság nyomán valódi gazdagság fakad. Félelmetes gazdagság az, ami tönkre teszi a lelket, és áldásos szegénység az, amely gazdagítja. Az egyik legsúlyosabb lopás, amikor a világ javait elorozom mások elől, sokkal többet akarok megszerezni magamnak a teremtett világ ajándékaiból, mint amire szükségem van. Ferenc pápa többször figyelmeztetett, hogy a szegénység nem csupán az anyagi javak hiánya miatt következik be. A drámai szegénységet a lélek üressége jelenti.
M. Malinki: Hitünk mértékét azok a jócselekedeteink mutatják, amelyekért nem kapunk semmilyen ellenszolgáltatást, s amelyeket senki nem tart számon az emberek közül, mi mégis megtesszük. |
