OLVASMÁNY: Sir 24,1-2, 8-12: A bölcsességi könyv Krisztus előtt 200 évvel íródhatott. A szerző unokája fordította le görögre, s ez a szöveg maradt fenn teljes egészében. A kumráni leletek között, 1946-ban találtak egy héber nyelvű töredéket, amelyet nem sokkal Jézus előtt másolhattak. Abban a történelmi időben keletkezik a könyv, amikor a hellén hatás nagy befolyást gyakorolt a zsidó előkelőségekre. Ben Szira amellett érvel, hogy a választott nép olyan bölcsességgel rendelkezik, amelyet semmilyen más bölcsesség nem haladhat meg. A kereszténység a bölcsességi irodalomban dicsért és megszemélyesített bölcsességet Jézusban ismerte fel. A könyvnek ismét van aktualitása, mikor annyi álbölcsesség és mágia terjed a világunkban és okoz zavart még a keresztények között is. A bölcsességgel való kapcsolatfelvételhez szükséges, hogy képesek legyünk hosszan hallgatni és csak akkor megszólalni, amikor már kiérlelt mondanivalónk van. A hallgatás egy hosszú, értékes időszak kell legyen, amikor a saját verklinkből kijövünk és már a Szentlélek hangját is halljuk. Ha így szólalunk meg, akkor már közünk van a bölcsességhez.
SZENTLECKE: Ef 1,3-18: Az efezusiakat nagyon dicséri Szent Pál. Elhagyták az Artemisz-kultuszt és a hellén bölcsességnél is többre tartották az Evangélium erejét és igazságát. Az efezusiaknak nem volt könnyű dönteni, de felismerték a Jézusban érkező igazi Istent, a számos mitológiai isten keltette káoszban. Ők a bódító mesék helyett az életfakasztó valóságot választották. Az efezusiaknak fejti ki Szent Pál, hogy Isten már a világ teremtése előtt szereti azokat, akiket Jézus által fogadott fiakká választott. Az apostol minden megkereszteltet ilyen kiválasztottnak tekint. Legyünk méltók a kiválasztottságunkra. Az év elején sokan tisztító kúrába kezdenek. Nekünk a ránk rakódott téveszméktől, féligazságoktól, sanda gondolatoktól kell megtisztítani magunkat, hogy valóban befogadhassuk az Igazságot, aki maga Jézus.
EVANGÉLIUM: Jn 1,1-18: Aki befogadja Jézust, a világosságot, az kiszabadul a sötétségből és Isten gyermekei között rátalál arra az életre, amelyet élni érdemes, amely előkészít az Istennel való találkozásra. Sokszor azonban már az is gondot jelent, hogy helyesen tudjuk megkülönböztetni a sötétséget és a világosságot. A sötétség fejedelme dicséri a sötétséget és gyanúba keveri a világosságot. Ne higgyünk önfeledten olyan embernek, aki nem az imádság embere, aki nem egyeztet Istennel, aki túlzottan előtérbe helyezi saját magát. Ne keressük a Szentíráson kívül az igazságot, és ismerjük fel az álszent keresztényt, ne vele szövetkezzünk. Szent János nagy bölcsességgel segít bennünket elindulni azon az úton, amelyen felismerjük, hogy bár nem mi vagyunk a világosság, mégis nekünk kell a sötétségben fényt gyújtani, mégpedig úgy, hogy befogadjuk a szívünkbe Jézus minden szavát és tettét. Ha enélkül akarunk világítani, akkor csak szemfényvesztők lehetünk, akikről előbb-utóbb kiderül, hogy az ördög zsoldjában vannak. Itt is felhangzik az ember gyönyörű lehetősége és küldetése. Isten gyermekei lehetünk, és a mennyországra, mint otthonunkra tekinthetünk. Aki nem tud úszni, annak sok veszélyt rejt a víz. Aki azonban tud úszni uralja a lehúzó erőket. Ha nem élünk az Istentől kapott képességekkel, elmerülünk az élet örvényeiben, lehúz a mélység. A képességek átvétele azonban tartalmassá, értelmessé, széppé, teszi a földi életünket is, és segít töretlen reménnyel gondolni végső célunkra. Szent János az evangéliumában és a Jelenések könyvében is hozzásegít ahhoz a bölcs életfelfogáshoz, hogy ne a tőlünk függetlenül megérkező végleges világosságot várjunk, hanem odaadóan világítsunk a sötétségben. És a saját fejünk sötétségében is csak Jézus tud világosságot gyújtani.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
SZENTMISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: január 4. (vasárnap) 9.00: A Lévai és a Fodor család élő és + tagjai; január 11. (vasárnap) 9.00: Rézsó István (9. évf.);
ZAGYVARÉKAS: (….);
SZÁSZBEREK: (….)
1. A karácsony utáni második vasárnapot ünnepeljük.
2. Január 6-án, kedden lesz Vízkereszt (Epifánia) ünnepe. Liturgikus szóhasználatban: Urunk megjelenésének ünnepe. Az első évszázadokban ezen a napon ünnepelték a keresztények Jézus születését is, de hozzákapcsoltak olyan szentírási eseményeket (a napkeleti bölcsek látogatása, Jézus megkeresztelkedése, az első csodája Kánában), amelyek Jézus istenségére utalnak. 325-ben a karácsony önálló ünnep lett és december 25-re került. Bár a keleti keresztények is bevezették ezt a változást, a mai állapot szerint mégis január 6-án ünneplik a karácsonyt, mivel a Gergely-naptárt nem vették át. 1582-ben Gergely pápa az addig használt Julián naptár helyett bevezette a csillagászatilag pontosabb úgynevezett Gergely naptárt. A Julián naptár ugyanis akkorra már 13 nap késésben volt a csillagászati időhöz képest.
3. Vízkereszt napján, kedden 16 órakor Zagyvarékason lesz szentmise, 17 órakor pedig Újszászon. Zagyvarékason hétfőn nem lesz szentmise. Szászberekben kedden nem lesz szentmise, szerdán 17 órakor gyászmise lesz.
4. Vízkereszthez kapcsolódva házszentelést is végez az Egyház azoknak, akik idén költöztek be új otthonukba.
5. Az idei ökumenikus imahét világszerte január 18-25 között lesz.
6. Idén Szászberekben tervezünk elsőáldozást. Zagyvarékason abban az esetben, ha legalább öt szülő kéri, egyébként a zagyvarékasi Kolping iskolások a szászbereki elsőáldozásba kapcsolódhatnak be. Az előkészítő a tavalyi évhez hasonlóan a Kolping iskolában lesz. Az elsőáldozással immár maga a gyermek is kifejezi örömét, hogy Jézushoz tartozhat és a Katolikus Egyház közösségében élhet.
Földi István: Milyen különös, hogy a napkeleti bölcsek ott, abban a királyi udvarban érdeklődnek a gyermek felől, ahol már nem várják, mert nem foglalkoznak a Messiás eljövetelével, holott ők voltak a prófétai tudás birtokában. Közel sem érdekelte őket oly mértékben a jövő és az emberiség sorsa, mint a pogányokat. A választott nép vezetői nem tekintettek a jövőbe, önző módon éltek a jelennek, a küldetésükkel már nem törődtek. Ők nem az életet élték, hanem szórakoztatták magukat. (Nem is ők hódoltak a világ Ura előtt, hanem a pásztorok és a pogányok.) A napkeleti bölcsek számára nem adatott meg az a kinyilatkoztatott, írásos prófétai tudás, mint a választott nép elöljáróinak, azonban rendelkeztek azzal a belső megérzéssel, amely vezette és serkentette őket. Jeruzsálemben, a királyi udvarban és a papi körökben már nem az életet őrizték, hanem a holt betű tudását. Gépiesen végezték a szertartásokat, de nem tudták, hogy miért. Mennyire fontos, hogy az Egyház (és a keresztény ember) ne csak tudással rendelkezzen, de hitet és életet is tudjon adni.
Szent Ágoston: Amit hiszel, tanítsd is, amit tanítasz, azt éljed is. Az ember számára nem az első bűnbeesés a végzetes, amikor elutasította az Istent, hanem a második, amikor elutasítja az Isten kinyújtott segítő jobbját, a megváltást.
|
