OLVASMÁNY: Ter 2,7-9; 3,1-7: Isten két különleges fát helyezett az édenkert közepébe: az élet fáját, valamint a jó és rossz tudás fáját. Azonban nem az élet fájától tiltotta el az embert, mint a görög mitológiai istenek, hanem a jó és rossz tudás fájától, amelyet a görög mitológiai istenek egyébként kárpótlásul odaadtak az embereknek az élet fája helyett. Mindmáig ez a nagy dilemma: az élet fáját választjuk-e vagy a jó és rossz tudás fáját. Élni akarunk-e vagy pedig a célt nem látó tudásunkkal dicsekedni? Fiatalember politikai eszmefuttatásba kezdett, attól tartva, hogy másképpen gondolkodom, mint ő. Kénytelen voltam rákérdezni: Tényleg te akarsz engem gondolkodni tanítani? Nem kellene egy kicsit szerényebbnek lenned? Ma egyre több az olyan iskolás kisgyerek, aki felülbírálja a tanárát. Minél haszontalanabb életű egy ember, annál több gondja van neki az Egyházzal és a pappal. Az egész emberi történelem arról a drámáról is szól, hogy az ember csupán a jó és rossz tudás fáját birtokolva miképpen veszíti el az életet. Az életet Isten ajándékozza nekünk és senki más. Sajnos, a jó és rossz tudás fáját nem csupán az alkimisták, a szélhámosok és az életet lombikban legyártani akarók magasztalják, hanem azok is, akik maguk akarják kizárólagosan meghatározni, hogy mi az erkölcsi jó és mi az erkölcsi rossz. S hogyan, hogyan nem, a jó és rossz tudás fájának bitorlói rendre kikötnek a háborúnál, az élet fájáig eljutók pedig a béke iránti vágynál.
SZENTLECKE: Róm 5,12-19: Ha Szent Pál csak a római levelet írta volna meg, már az is a legelőkelőbb helyet biztosítaná számára az emberiség legnagyobb gondolkodói között. A levélnek azonban a nagy erőssége, hogy Jézus fönséges ismeretét tárja fel és ezzel segít bennünket önmagunkra eszmélni. Szent Pál nagy értéke mégsem az írásaiban van, hanem a cselekedeteiben. Az első csodálatos cselekedete a megtérés, majd ezt követte a Jézusról való tanúságtevés. A levél mai szakasza hozzásegít bennünket egy nagy felismeréshez. Isten nem engedte volna meg a bűnbeesést, ha az akadályozta vagy gyengítette volna az ő teremtő tervét. Ellenkezőleg. A bűnös ember tudta megtapasztalni Isten valódi lényegét, végtelen szeretetét és irgalmát. Isten azért engedte meg, hogy a Sátán az embert átmenetileg a hatalma alá vonja, hogy megvalósíthassa a szabadítás csodáját Jézus által. Így az ember nem a leigázójához kötődik immár, hanem a szabadítójához.
EVANGÉLIUM: Mt 4,1-11. Jézus valóságos ember, és valóságos Isten. Istenként éli a mi emberi sorsunkat, beleértve a megkísértést is. Emberként éri el őt a kísértés, ám isteni választ ad rá. Vajon a Sátán nem tudta, hogy Jézussal szemben kudarcra van ítélve? Két dologra gondolhatunk. Az egyik az, hogy Jézusban az Istent csak a Golgotán ismerte fel, a másik pedig az, hogy ilyen elvakulttá és önteltté tette őt a gőg. A Sátán mindvégig rivalizálni akar Istennel, nem törődik bele vereségébe. Úgy tűnik, hogy a Sátán e kudarca után már nem ő maga akarja elveszejteni Jézust, hanem az embereket fordítja ellene, hogy ne fogadják be azt az isteni szabadítást, amelyet tőle megkaphatnának. Jézus azonban az Eucharisztia alapításával a Sátán elleni sikeres védekezés és a győzelem nagy esélyét megadja az embernek. A Sátán tudásában végleg nem volt benne az Eucharisztia. Azt látjuk, hogy most a legfőbb stratégiája, hogy vakká tegye az embereket az Eucharisztia gyógyító csodája iránt. Az a hatalma megmaradt, hogy kiürítheti a templomokat. Fontos látnunk, hogy Jézust nem a gonoszlélek vitte a pusztába, hanem a Szentlélek ösztönzésére ment ki oda. Ebből arra következtetünk, hogy nekünk is szükségünk van arra, hogy időnként kivonuljunk a pusztába, ahol mélyebben lehetünk együtt önmagunkkal és Istennel. Valószínűleg ez nem tetszik az ördögnek és meg fog zavarni bennünket. Az imádság azonban távol tartja a gonoszlelket és megtapasztalhatjuk az angyalok jelenlétét is és az ő szolgálatukat.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
SZENTMISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: február 22. (vasárnap) 9.00: Zakar családért: + lányuk, Julianna, + vejük, József, a Viola családért, élő és + csatagokért; március 1. (vasárnap) 9.00: (….);
ZAGYVARÉKAS: február 22. (vasárnap) 10.30: (….); március 1. (vasárnap) 10.30: + Bíró Istvánné sz: Kézér Mária;
SZÁSZBEREK: február 22. (vasárnap) 17.00. (….)
1. Nagyböjt első vasárnapját ünnepeljük. Ma országos gyűjtés van az egyházi iskolák javára. A szentmisék után kérhetik a hamvazkodás szentelményét azok, akik hamvazószerdán nem tudtak részt venni a szentmisén. Nagyböjtben a katolikusok számára a pénteki böjt hústól való tartózkodást is jelent. Felmentésük van a betegeknek, a gyerekeknek és a nagyon időseknek. A böjtnek egyébként számos formája van, amikor önfegyelmet gyakorolhatunk. Hamvazószerda után keresztény ember már nem vesz részt farsangi mulatságokon. Általában erre figyelemmel vannak az iskolák, a cégek és a civil egyesületek is. Ahol ez nem számít, ott általában már a kereszténység sem jelent semmit, vagy éppen demonstrálnak a kereszténység ellen.
2. Nagyböjtben minden pénteken keresztutat járunk. Zagyvarékason a szentmise előtt fél órával kezdjük, azaz 15.30-kor, Újszászon a szentmise után, azaz 17.30-kor. Szászberekben önállóan végzik a hívek a keresztutat. Jó lenne, ha egyet a diákok is végeznének.
3. Az elsőáldozás fontosságáról beszélnünk kell. Nélküle elsorvad a keresztség, mert nem teljesül a keresztségi ígéret. Általában Szentháromság vasárnap (idén ez május 31.) szokott lenni az elsőáldozás. Szászberekben mindenféleképpen lesz. Újszászon és Zagyvarékason akkor, ha ezt szeretné legalább négy-öt gyermek és a szülei. Ha csak egy-egy gyermekről van szó, ők Szászberekben lehetnek elsőáldozók. Az elsőáldozás előfeltétele a hittan és a vasárnapi szentmise.
4. Zagyvarékason a pénteki szentmise után, esetleg a keresztút alatt lehet gyónni, Újszászon szombaton és vasárnap a mise előtt, illetve pénteken a keresztút alatt vagy után.
5. Várjuk a keddi énekpróbákra azokat, akik szívesen bekapcsolódnak a passióéneklésbe és támogatni szeretnék énekükkel a nagyhét liturgiáját. Keddenként 18 órától 19 óráig van énekpróba a plébánián.
Az élő és növekvő katolikus gyülekezetekben ezen a vasárnapon van a katekumenek (felnőtt keresztelendők) ünnepélyes kiválasztása és nevük bejegyzése a katekumenek könyvébe. Felkészülésüket az egész gyülekezet a szívén viseli, imádkoznak értük és szeretetükkel körülveszik azokat, akiknek ünnepélyes keresztelése Húsvét vigíliáján mindannyiuk nagy öröme lesz.
Kovács Zoltán helyettes-plébános: A nagyböjtöt, miképpen az adventet is nem csupán túlélnünk kell, hanem próbáljuk odaadóan megélni azt a nagy értéket, amely ebben az időszakban jelen van számunkra. Egészen másképpen nyílik ki számunkra a karácsony és a húsvét csodája, ha a legjobb pedagógusnak, az Egyháznak az útmutatása szerint közelítjük meg őket.
Szent Ágoston: Az igaz ember próbatételei mögött is Krisztus áll. Mert földi zarándoklásunk nem lehet meg próbatételek nélkül. Senki sem ismerheti meg önmagát, ha nem volt próbára téve. Senki sem győzhet, ha nem küzdött, és senki sem küzdhet, ha nincs próbatétele. |
