OLVASMÁNY: Ter 12,1-4: Általában az ember a megszokások rabja. A legtöbbször jó dolog, hogy van egy kerete az életünknek, amely biztonságot ad, és nem kell folyamatosan terveznünk és koncentrálni a tennivalóinkra. A megszokás ártalmas is tud lenni, ha már csak lélektelenül, gépiesen élünk. Sőt vannak olyan eleve rossz szokásaink, vagy menet közben deformálódott szokásaink, amelyből ki kell jönni. Az istenkapcsolatunk sohasem lehet megszokás. Amikor Ábrahámot kiválasztotta az Úr, azt kérte tőle, hogy fogadja el: most valami egészen új kezdődik az életében. Engedjen el mindent és hagyatkozzék teljes szívvel az Istenre, kövesse mindenben az útmutatását. Kicsit ilyen a házasságkötés is, a papság vagy szerzetesi élet kezdete. A megtérést metanoiának mondja a szentek tudománya. Azt jelenti, hogy talpára áll az, ami eddig a feje tetején állt. Isten az „egészen más” – valamennyi teremtményéhez viszonyítva –, mondja a teológia. Ne akarjam őt magamnak megfeleltetni, hanem én kezdjek el hozzá alakulni (imádság, jócselekedetek).
SZENTLECKE: 2Tim 1,8-10: Jézus megismerése nem úgy történik, hogy sok filmet nézek róla, és okos emberekkel beszélgetek, hanem úgy, hogy vele együtt cselekszem. S ez nem csak a felebaráti szeretetet jelenti, hanem azt is, hogy a szenvedések útját is vele járom. Természetes, hogy Pál kedves tanítványának, Timóteusnak is kijutott a szenvedésből Efezusban, sőt a vértanúhalál is ott várt rá. Ahhoz, hogy felragyogjon előttünk az élet és a halhatatlanság, és az adjon mindig erőt, jézusi lelkülettel kell élnünk. De talán nem jó az mondani, hogy „kell”, sokkal helyénvalóbb az, hogy „lehet”.
EVANGÉLIUM: Mt 17,1-9: Mind a három szinoptikus evangélista leírja a transzfigurációt. Péter még a második levelében is visszaemlékezik rá, hiszen nagy élményként maradt meg benne. Ő személyesen jelen volt. Kérdés, hogy János, aki szintén részese volt az eseménynek, miért nem közli ezt a rendkívüli élményét Jézusról? A magam részéről azt vallom, hogy az evangéliuma prológusában felülmúlhatatlan szavakkal ő is leírja azt, ami a színeváltozás hegyén nyilvánvaló lett: Jézusban a teremtő Isten örök igéje testesült meg. János nem annyira az eseményeket beszéli el, mint inkább a belőlük fakadó következtetéseket és következményeket. A különlegessége ennek az eseménynek egy nagyon határozott tanítás Jézusról. Benne az isteni és az emberi természet összekeveredés nélkül jelen volt. Földi élete során mintegy háttérbe vonta isteni természetét, ám azt több esetben megmutatta, gondoljunk a csodáira, de a legjelentősebben ez a Tábor-hegyén, a színeváltozáskor történt meg. Csodaelbeszélések a prófétákhoz is kapcsolódtak, de itt valami egészen más történt. A transzfiguráció azt közli, hogy az isteni Jézus által az emberi világban is jelen van. A prófétáknál Isten a szavai által volt jelen. Jézusban ő maga jött el megtapasztalható módon. Isten országa bennetek van, mondja egy alkalommal Jézus. Ott kell keresni. Istennel találkozunk az Oltáriszentségben, sőt lakást kér bennünk és közöttünk az Isten. Ezt az istenit keressük magunkban – szánjuk rá az időt – és lássuk meg a gyermekünkben éppúgy, mint a haldokló öregben. Ha semmit nem találunk magunkban az isteni létből, akkor ijedjünk meg és kezdjünk el nagyon kutatni. Tudnunk kell azonban, hogy az ördög felépítheti bennünk azt a gnosztikus önteltséget és gőgöt, a rendkívüliségnek azt a tudatát, amelynek nincsen köze Istenhez és a bennük kifejlődésre váró istengyermeki léthez. Az intellektuális gőg a gnózis jele, a szeretetteljes, szolgálókészség a Jézussal való kapcsolatra utal, melyből élet fakad számunkra. A gnosztikus eretnekek nem a felebaráti szeretetben, nem az felebarátban vélték megtalálni az Istent, hanem a saját öntelt értelmükben. Arab filozófusok vallották az universalis intellectus-t, ami a világban öröktől jelen van, de csak a legkiválóbbak részesednek belőle.
EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI
SZENTMISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: március 1. (vasárnap) 9.00: (….); március 8. (vasárnap) 9.00: + Varga József (9. évf.);
ZAGYVARÉKAS: március 1. (vasárnap) 10.30: + Bíró Istvánné sz. Kézér Mária, valamint: Faragó Gábor és f: Dora Mária, és + szülők; március 8. (vasárnap) 10.30: Cinka, Bujdosó, Szunyi cs. + tagjai, + szülők, testvérek, nagyszülők;
SZÁSZBEREK: március 1. (vasárnap) 17.00: (….)
1. Nagyböjt 2. vasárnapját ünnepeljük. Ma az Evangélium Jézus színeváltozásáról szól.
2. Március 1-jén Szászberekben lesz szentségimádás az esti szentmise előtt. Zagyvarékason keresztutat végzünk elsőpénteken a szentségimádás helyett. Újszászon elsőszombaton, március 7-én megtartjuk a szentségimádást az esti szentmise előtt.
3. Jövő vasárnap, március 8-án úgynevezett diákmiséket tartunk. Várjuk a hittanos gyerekeket, készüljenek énekkel is.
4. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (amelynek jelenleg Székely János az elnöke) az orosz-ukrán háború kitörésének 4. évfordulóján gyűjtést hirdetett a kárpátaljai magyarok számára, és azt kéri, hogy minden katolikus közösségben imádkozzanak a békéért. A háború – elsősorban a hatalmas pénzügyi lehetőségei és a nacionalista gyűlölködés miatt – átlendült abba a tartományba, ahonnan észérvekkel már nincsen visszaút. Valóban az isteni beavatkozásért kell imádkoznunk. Egyetlen egy dolog van, ami erősebb, mint a háborús gyűlölködés és a fegyveripar embertelensége, az az ima.
4. Szászberekben május 31-én lesz elsőáldozás. Amennyiben Újszászon vagy Zagyvarékason négy-öt gyermek és a szüleik kérik, akkor ott is lesz elsőáldozás. A héten tájékoztatást kapnak azok, akikbe belelátjuk az elsőáldozáshoz való szeretetteljes, hitvalló viszonyt. Az elsőáldozás a keresztség következménye. Benne is volt a keresztégi ígéretben. Azt jelzi az elsőáldozás, hogy a megkeresztelt élni akar azzal a nagy lehetőséggel, amelyet az Egyház a keresztségben megelőlegezett neki.
Nagy Szent Leó pápa prédikációja: Jézus emberi teste, amely pont olyan volt, mint a miénk, tündöklő mennyei fénybe öltözött. A tábor-hegyi jelenet egyrészt megerősíti az apostolokat, hogy ne essenek kétségbe majd Jézus elítélését és szenvedését látva, másrészről bennünk is alapozza azt a reményt, hogy az a változás, amely Jézus testében végbement, ugyanúgy vár miránk is, akik őhozzá tartozunk. Azzal, hogy a jelenetben ott vannak az ószövetség nagyjai, Jézus egybefűzi az ószövetség és az újszövetség lapjait. Ne féljünk szenvedni az igazságért, és ne kételkedjünk azoknak az ígéreteknek a teljesülésében, amelyet Jézus megígért az őt szeretőknek.
II. Vatikáni zsinat: A modern világ egyszerre mutatkozik hatalmasnak és erőtlennek; képesnek arra, hogy megvalósítsa a legjobbat és elkövesse a legrosszabbat. Egyképpen nyitva áll előtte a szabadság vagy a rabszolgaság, a haladás vagy a visszaesés, a testvériség vagy a gyűlölködés útja. Azok az egyensúlyhiányok, amelyekkel a modern világ küszködik, tulajdonképpen azzal a legalapvetőbb egyensúlyhiánnyal függenek össze, amely az ember szívében gyökerezik. |
