OLVASMÁNY: ApCsel 2,42-47: Az első jeruzsálemi egyházi közösség minden későbbi keresztény közösség ősmintája. A hívek szeretetben éltek, mindenük közös volt, az Úr pedig naponta vezetett hozzájuk olyanokat, akik hagyták, hogy megmentsék őket. Sokan érzik azt egzisztenciálisan, hogy nem jól mennek a dolgok, aztán reményüket olyanokba vetik, akiknél szintén nem jól mennek a dolgok, sőt még az „emeleten is baj van”. Természetesen nem jól mennek a dolgok, ha még nem érkezett meg az evangélium örömhíre, vagy a hírnökre rácsapták az ajtót. Az első jeruzsálemi közösség nem egy zárt szekta módjára élt, hanem megmutatta és felkínálta mindenkinek azt az egyetlen módot, ahogy jól mennek a dolgok: szeretetben, önzetlenül, egymásra figyelve, tiszta házasságban élve. S ebben támogatták egymást, nem a slendriánságban.
SZENTLECKE: 1Pét 1,3-9: Van magunkra erőltetett, mentálhigiénés szakemberek által javasolt remény és van élő remény. Szent Péter ez utóbbit nevezi reménynek. Ennek az az ismérve, hogy nem hőkölünk vissza a nehézségek láttán, nem gondoljuk, hogy a szenvedés és a halál felettünk győzelmet arat, s hiszünk a szeretetben akkor is, ha azt tőlünk megvonják. A remény az az isteni erény, amelyben felismerjük, hogy isten megadja az üdvösséget és mindazt, ami annak eléréséhez szükséges. Mi viszont sokszor olyanban reménykedünk, ami jónak tűnik, de az üdvösség vágyától és szeretetétől elterel bennünket. Benedek pápa szerint az igazi remény mintegy elővételezi az Istennek azt a szeretetét, amely az üdvösségben teljesen betölt bennünket.
EVANGÉLIUM: Jn 20,19-31: Tamás apostol az, akinek meg kell küzdenie a hitéért. Tamás a tipikus keresztény. Neki ezt az utat kellett járnia ahhoz, hogy rendíthetetlenné váljon a hitben, reményben szeretetben. Azon is elgondolkodhatunk, hogy Tamás bizonyosságára van szükségünk nekünk is ahhoz, hogy a reményünk szilárdan vezessen bennünket. Nekünk nem az Úr Jézus sebét kell megérintenünk, hanem sok-sok ember sebét, akikben Jézust felismerjük. Ha másokban ébresztjük a reményt, az teszi bennünk is teljessé ezt a fontos erényt. Tamás számára Jézus feltámadásának híre befogadhatatlan volt. Jézussal kapcsolatban olyan reményt épített fel magában, amely a kereszthalállal teljesen összeegyeztethetetlen volt. Aki így hal meg, az nem erős, gondolhatta Tamás, azzal kapcsolatban nagyokat nem álmodhatunk. Ám, hogy a szeretet ereje mindenek felett áll, és mindent legyőz, ez a felismerés lassan születik meg Tamásnál, de aztán a feltámadt Jézus rendíthetetlen hirdetőjévé tette őt. Megérintette Jézus sebét. Talán most először került ilyen bensőséges kapcsolatba az Úrral. Ez a Jézus, aki a feltámadását követően is szent testén őrzi az általunk okozott sebeket, jelzi, mennyire szereti a bűntől sebesült embert. A hagyomány szerint Tamást Indiáig vitte a missziós lelkesedés. De térjünk vissza az egyszerűbb világunkba. Vajon mi történik velünk, amikor Jézusban nem látjuk meg a mi személyes megváltónkat. Bizonyára másfajta megváltással is kiegyeznénk annál, mint amit Jézus hoz nekünk. Jézus felé azért nem tájékozódnak sokan, mert az életükben már valaki ott tartózkodik Jézus helyén: egy bálvány. A bálvány lehet a saját jól táplált fixaideánk, önteltségünk, de lehet ilyen-olyan celeb, aki felépíti az illúziót bennünk: fáradtságos önnevelés nélkül is megjön a vágyott szép világ. Tamás nem akármilyen nevelésben részesült Jézus mellett. Ma sokat hőzöngenek a szabadságról. Az igazság tesz szabaddá titeket, mondta Jézus. De kedvezzünk korunk emberének is: Szabadság az, amikor a nevelés után azt teszed, amit akarsz. Mi a kulcs? A nevelés. Nevelés nélküli szabadsághirdetők csak szélhámosok lehetnek. Tamásnak volt még egy felismerése. Először nem hitt apostoltársainak. Felületes és gyanakvó volt velük ebben a helyzetben. Nem ismerte fel bennük a Szentlélek művét.
EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI
SZENTMISESZÁNDÉKOK
ÚJSZÁSZ: április 11. (szombat) 18.00: + Nagy Béláné sz. Dalmadi Ágnes (100. születésnap), + Nagy Béla (45. évf.); április 12. (vasárnap) 9.00: + Sipos Norbert (1. évf.); április 19. (vasárnap) 9.00: + Földi János (15. évf.) és + nagyszülők;
ZAGYVARÉKAS: április 12. (vasárnap) 10.30: (….);
SZÁSZBEREK: április 12. (vasárnap) 18.00: (….)
1. Húsvét 2. vasárnapját ünnepeljük, az Irgalmasság vasárnapját. Szent II. János Pál pápa a „fehérvasárnapot” 2000-ben nyilvánította az Irgalmasság vasárnapjának, s ekkor avatta szentté Fausztina nővért. Szent Fausztina nővér magánkinyilatkoztatásban kapta meg, hogy korunkban az isteni irgalmasság tanúságtevő hirdetésével segíthetünk leginkább a bűnben szorongó, vergődő emberen. Szent Fausztina (1905-1938) lengyel apáca naplót vezetett a Jézussal való bensőséges beszélgetéseiről. Ezt halála után nyitották fel. Ebben kérte őt Jézus, hogy járjon közbe azért, hogy a húsvét utáni vasárnap az Isteni Irgalmasság vasárnapja legyen. Ezen a vasárnapon búcsút nyerhetnek azok, akik teljesítik a búcsúnyerés általános feltételeit és az irgalmasságnak valamely kiemelkedő módját gyakorolják.
2. Tavaszi események. Május 24: Pünkösdvasárnap. Május 31: elsőáldozás mindhárom templomunkban. (Újszász: 9.00, Zagyvarékas: 11.00, Szászberek: 17.00) Június 7: Úrnapja. Egy-egy stációt készítsünk mindegyik településen.
3. Május 20-ig lehet jelezni hivatalos formában az iskolákban, ha a tanulók átváltanak hittanról etikára vagy etikáról hittanra. Elsőáldozó és bérmálkozó csak az lehet, aki hittanra jár. A hittan segítségével tud felkészülni keresztelésre is az a diák, akinél ez még elmaradt. Ugyanakkor némely esetben igen erősen javaslom a hittanról való átiratkozást etikára. (Azért megyek hittanra, mert ott lehet rosszalkodni. Hittanra akart járni a gyerek, de mi templomba sohasem fogunk menni…)
4. Most lesznek az iskolai beiratkozások. A családban érveljünk a hittan mellett és ígérjünk odafigyelést, segítséget, ha a szülők vallástalanok. Bárcsak Jézus és az Egyház mellett tudnánk úgy érvelni, mint egy széllelbélelt párt mellett.
Ókori hitmagyarázat: Megtanultad és hitedben meg vagy győződve, hogy az, ami kenyérnek látszik, még ha az ízlelés mást is mond, az már nem kenyér, hanem Krisztus teste. (Ahogy számodra édesanyád nem egy nő, hanem annál sokkal több: édesanyád.) És meg vagy győződve, hogy ami bornak tűnik, az már nem bor, még ha az ízlelés úgy is érzi, hanem Krisztus vére, az újszövetség vére. (…) Erősítsd meg tehát szívedet, azt a kenyeret, mint szellemi kenyeret magadhoz véve vidámítsd meg lelked arcát. Bárcsak tudnád jó lelkiismerettel megőrizni lelkednek ezt a vidám, tiszta arcát, amely visszatükrözi az Úr dicsőségét, és bárcsak haladnál is mindig előre ennek a dicsőségnek az útján Jézus Krisztusban, a mi Urunkban, akinek tisztelet, hatalom és dicsőség mindörökkön örökké. Ámen.
A. Dorner: A feltámadt Krisztus a mi reményünk. Benne az élet minden rejtélye, az élet minden gyötrő kérdése megoldást nyert. Ő életünket győzelemre vezeti, az áldott boldogságba, a dicsőséges életbe. Minél inkább megismerjük őt és minél inkább belé vetjük reményünket, annál több bizonyosságot kapunk ama győzelemről. Jézus közelsége az igazság és az élet közelségét adja, és vígaszt, ha arra van szükségünk.
|
