OLVASMÁNY: 2Kir 4,8-11. 14-16: Aki titeket fogad be, engem fogad be, mondta Jézus az apostolainak (papjainak). Az ószövetségben az fogadta be Istent, aki a prófétát befogadta. A sunemi előkelő asszony így tett Elizeus prófétával. A következmény egyetemes, állandóan ismétlődő: az asszony kijött a meddő állapotból és jövője lett, nem is akármilyen. Isten nélkül legfeljebb az a lehetőségünk marad, hogy Pride-felvonulásokon tetszelegjünk magunknak, de a lelki átalakulás – hiszen erre van szüksége annak, aki nemátalakításon töpreng – nem következik be, mert azt csak Isten adhatja meg, egy vele való igaz kapcsolatban. Olyan kapcsolatban, amelyben ő az első és nem én.

SZENTLECKE: Róm 6,3-4. 8-11: A keresztségben az Istentől kapott életünk egy merőben emberi (halandó, önző, csekély távlatú) állapotból radikálisan átalakul: Istenben leszünk és ő mibennünk. Ez nem azt jelenti, hogy ettől kezdve keleti gazdagság, pompa és a siker lesz az életünk, hanem azt, hogy Krisztushoz hasonolunk. Úgy halunk meg, mint Ő, és úgy támadunk fel, mint Ő. Sokan abban reménykednek, ha elkerülik Jézust, akkor kellemesebb lesz az életük. Kellemes ünnepet! – mondják is karácsonykor meg húsvétkor. Nagyapa erre azt válaszolta: Kellemes a langyos lábvíz, engem jobban érdekel a boldogság és a szeretet.

EVANGÉLIUM: Mt 10,37-42: Jézus nem azt mondja, hogy az apát és az anyát nem kell nagyon szeretni. Nem azt mondja, hogy legyen lelkiismeret-furdalása annak, aki nagyon szereti az anyját meg az apját. Jézus azt mondja, hogy Istent még a szülőknél is jobban kell(ene) szeretni. Van, aki agyonfélti szüleit, a legnagyobb ragaszkodással szereti őket, tele van élete aggodalommal irántuk, de eszébe sem jut, hogy Istennek ajánlja és Jézusra bízza őket. Az ilyen ember maga akarja megadni szüleinek azt, amire csak Isten képes. Ezért csupa aggodalom és frusztrációval terhelt lesz az érzelmi élete. Mások a gyermeküket szeretik agyon úgy, hogy Istent be sem mutatják neki. Úgy vélik, elegendőek ők maguk a gyermeknek. Lehet jól és rosszul szeretni. Mindig azt kell nézni, hogy annak a másiknak valójában mire van szüksége. Van, akinek csupa-csupa önzés a szeretete. Ha nincs Istenre, mint legfőbb értékre hangolva az életünk, akkor sekélyessé válhat, vagy hisztérikussá az érzelmi életünk, és a szellemünk zsákutcába vezet minket. Sokan úgy akarnak megfelelni a férjüknek – úgy mondják, ezt kell tenni a békességért –, hogy elhanyagolják az Istennel való kapcsolatot. Ez esetben úgy akarja férjét megóvni a vízbefulladástól, hogy maga egészen kezdetlegesen úszik, legfeljebb „kutyában”, vagy egyáltalán nem tud úszni. Egyébként kezdetben a hitetlen férj féltékeny az Istenre, vagy a papra, azonban ezt úgy kell tekinteni, mint egy továbblépésre váró, kezdeti állapotot. Vajon, akinek a férje nem vallásos, mennyire akarja, hogy ez az állapot megváltozzon? Akinek a gyermeke beteg, mennyire akarja a gyógyulását? Az Istennel és a saját életünk erőforrásaival kapcsolatos tompaságunk már a keresztség félvállról vételével elkezdődik, és természetesen folytatódik a vasárnapi istentisztelet tartós elkerülésével, vagy az azon való részvétel kifogásolható lelkületével.

Kálmán Peregrin: Jézus úgy tűnik, relativizálja a vérségi köteléket. Ezt azért teszi, mert bevezet egy másfajta „vérségi köteléket” is, amely nem leértékeli, hanem a helyére teszi a családi viszonyokat. Mert mindaz, aki Jézussal is vérségi kötelékre lép a keresztségben és azt élteti az Eucharisztiával, a természetes vérségi kötelékeket is a legmagasabb szinten érti és éli. Az anya Isten gyermekének is látja és láttatja gyermekét és gondozza benne ezt az életet. A házaspárok úgy tekintenek házasságukra, mint ami a mennyben köttetett. Jézus nem vesz el tőlünk semmit, hanem amit mi neki átadunk, azt a lehetséges leggazdagabb tartalommal adja vissza.

EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI

SZENTMISESZÁNDÉKOK

ÚJSZÁSZ: június 27. (szombat) 18.00: + Turza Ferenc Károly (4. évf.); június 28. (vasárnap) 9.00: (….); július 4. (szombat) 18.00: Miklós János gyémántmisés atyáért és papjainkért hálából Istennek; június 5. (vasárnap) 9.00: (….);

ZAGYVARÉKAS: június 28. (vasárnap) 10.30: + Varga János (3. évf.), + szülők és nagyszülők;

SZÁSZBEREK: június 28. (vasárnap) 18.00: + Spolmin Béla (36. évf.) f: Pusztai Julianna (1. évf.)

1. Az évközi 13. vasárnapot ünnepeljük. Ma van templomainkban a Péter-fillér gyűjtés.

2. Hétfőn lesz Szent Péter és Szent Pál főapostolok vigíliás főünnepe. Vasárnap este Szászberekben vigília szentmisével ünnepeljük 18 órakor. Aki tud, jöjjön oda. Szombaton Szent László király ünnepe volt. Nem vigíliás ünnep, tehát szombat este a vasárnapi misét celebráljuk. Pénteken Szent Tamás apostol ünnepe lesz. Tehát ezen a héten sok László, Péter, Pál és Tamás ünnepli a névnapját. Isten éltesse őket!

3. Csütörtökön, július 2-án lesz Sarlós Boldogasszony (Szűz Mária látogatása Erzsébetnél). Napi imádságunkban emlékezzünk meg erről, mivel csütörtökön nincsen szentmise templomainkban.  Sarlós Boldogasszonyt először a minoriták ünnepelték, majd a 14. században VI. Orbán pápa a nyugati egyházszakadás idején bevezette a világegyházba, hogy a hívő nép Mária segítségét kérje. A „sarlós” jelző onnan ered, hogy bizonyos területeken az aratás megkezdése úgy történt, hogy az első kévét az asszonyok sarlóval vágták és a férfiak kötözték.

4. Július 4-én, szombaton 18 órakor Miklós János atya gyémántmisét ünnepel az újszászi templomban. A szentmise végén, az áldás előtt lesznek a köszöntők. A szentmise után a templom előtti téren szeretetvendégség és baráti együttlét folytatódik. Szép gesztus lenne, ha szombat délelőtt a templom kulturált és ízléses feldíszítésében többen részt vennének. Szem előtt tartva, hogy jubileumi misén nem egy személyt ünneplünk, hanem azt a papi hívatást, amelynek adott esetben János atya hűséges és elkötelezett képviselője volt. Az ünneplésnek külön értéket ad, ha meg tudjuk köszönni Istennek azt az egyházhűségünket és egyházszeretetünket, amelyet 15 évig itt szolgáló János atya gondozott bennünk, s mi ezt tovább vittük. A szentmise utáni szeretetvendégséghez hozzunk süteményeket, de fontos lenne a felajánlások egyeztetése. Az italról a plébánia gondoskodik, az megvehető a boltban. János atyának illendő módon virágcsokorral mondunk köszönetet. Erre adományokat a sekrestyében vagy a plébánián adhatunk. A maradék pénzből Média Mark-utalványokat tudunk venni.

Thomas Merton: Mi a különbség a fizikai rossz (szenvedés) és az erkölcsi rossz (bűn) között? A fizikai rossznak nincsen ereje ahhoz, hogy egy erős lelket megtörjön. Hatni tud testünkre, érzékeinkre, értelmünkre, de az Istent szerető és Istenben bízó embernél, ami kívül megtör, az belül csak megerősít. Az erkölcsi rossz, a bűn azonban – talán szenvedésérzést azonnal nem okoz – oly módon torzítja vagy egyenesen felemészti belső lelki képességeinket, hogy egyre több bajt okozunk önmagunknak, és nem leszünk képesek betölteni Istentől kapott szép küldetésünket.

Vianney Szent János: Semmi más nem töltheti be jobban az ember lelkét, mint a szentáldozás, amikor Isten maga lép be lelkünk bensejébe, szentéllyé formálva azt. Vegyük észre, hogy lelkünk leginkább az Istenre vágyakozik.