OLVASMÁNY: Iz 55,1-3: Természetesen Izajás tolmácsolásában Isten nem azt mondja, hogy biológiai szükségleteinkről és evilági boldogulásunkról helyettünk is gondoskodik. Ezekben nekünk kell helytállni, de ezt nem tudjuk megtenni, ha azt a lelki támogatást nem kapjuk meg Istentől, amit csak ő tud megadni. Tudomásul kell vennünk, hogy Isten mértéke szerint a magunk képességeire hagyatkozva nem tudunk jó emberek lenni. A jóság eszméjét kegyelem nélkül nem tudjuk megvalósítani. Túl erős bennünk a gravitáció, szenvedélyeink, indulataink, önző látásmódunk, érzékenykedéseink miatt nem tudunk a jóság valódi szintjére felemelkedni. A kegyelem állapotában és annak mértéke szerint tudunk jó emberek lenni. Ennek hiányában túl sok energiát fordítunk arra, hogy magunkkal és másokkal elhitessük azt, hogy a bennünk lévő kevés voltaképpen nagyon sok. Simone Weil egyik novellájában a tündér áthatol az emberek számára átjárhatatlan erdőn, hogy meglátogassa a királyfit. Őt azonban az erdő túlsó szélén nem tudja felébreszteni. Így aztán visszatér.
a királyfi mikor felébred, és ráeszmél, mit halasztott el, nekivágna az erdőnek, de azon ő nem tud átjutni. A lombok tetején azonban sok évnyi küzdelemmel átér az erdő túlsó oldalára a tündérhez. Pilinszky János szerint Simone Weil áthatolhatatlan, sötét erdője az ember megváltatlan, kegyelem nélküli belső világa, amellyel nem érhetjük el a célunkat, hacsak nem emel efölé a kegyelem. Izajás messiási énekében az ingyen gabona, bor és tej az isteni kegyelem.

SZENTLECKE: Róm 8,35-39: Az ember legnagyobb ereje az, ha Isten szeretete benne él. Ezt a szeretetet azáltal aktiváljuk, hogy mi magunk is szeretettel, bizalommal, hűséges kitartással vagyunk az Isten iránt. Az istenszeretőknek minden a javukra válik, olvastuk korábban a római levélben. A pogányok nem szerették az isteneiket. Alkudoztak velük, agitálták őket, különféle módon igyekeztek csillapítani haragjukat, illetve megpróbálták kijátszani őket. Jézusban egészen másfajta Isten mutatkozik be nekünk és egészen másfajta viszonyulást kér tőlünk, és akkor megkapja földi életünk azt a mennyei segítséget, amely nemcsak a saját természetünk, de a világ zűrzavarának sötétsége fölébe is emel minket.

EVANGÉLIUM: Mt 14,13-21: A csodálatos kenyérszaporítás tanításának megértése többféle megfontolást kér tőlünk. Mennyei kenyérről, vagyis kegyelemről van szó, és nem földi táplálékról. Hogy ebből részesedjünk, Jézus mellett kell maradnunk. Nem közvetlenül Jézustól kapjuk, hanem az apostoloktól (Egyháztól). Mélyítsük el ezeket a felismeréseket. Nem csak kenyérrel (földi táplálékkal) él az ember, hanem Isten Igéjével is. S ennek az Igének a megszerzéséért legalább annyit kell tenni, mint a biológiai életet fenntartó táplálék biztosításáért. A munka nem szoríthatja ki az imádságot az életünkből. A csodálatos kenyér a közösségi élet megélésének a gyümölcse. A maga módján keresztény, aki semmit sem tesz azért, hogy a gyülekezeti élet, az eucharisztia közös ünneplése virágozzon, nagyon kicsi töredékét kapja meg annak a kegyelemnek, amelyre igazából szüksége van neki és a családjának. A maga módján keresztény voltaképpen a pogány istenekkel keres kapcsolatot. Az Eucharisztia az Egyházban, az apostolok (papok) révén kerül átadásra. A pap pedig nem a pogány istenek világával köt össze bennünket, hanem az egy, örök, igaz Isten szeretetébe hív minket. A csodálatos kenyérszaporítás története legalább annyira szól a papoknak, mint a híveknek. Ne küldjétek el őket, mondja Jézus az apostoloknak. Ti adjatok enni nekik. Ha csak a világ táplálja őket, szerencsétlenek maradnak. A nyugati irodalmi élet kánonja ma a posztmodern. Az ember nem küzd, mert nem tudja miért küzdhetne. Az ember csak úgy van. Csak úgy történnek vele a dolgok. A posztmodernben nincs kedély és kevés a humor, ellenben van blaszfémia, trágárkodás és letörtség. Okát, létrejöttét magyarázzák a 20. század traumáival. Bizonyára már az is következmény, az istentelenség következménye, amikor csak kenyérrel él az ember, és nem él az Isten Igéjével, nem igényli a kegyelmet.

EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI

SZENTMISESZÁNDÉKOK

ÚJSZÁSZ: augusztus 1. (szombat) 18.00: + Ádám Sándorné Nagy Márta (7. évf.), Ádám cs. + tagjai; augusztus 2. (vasárnap) 9.00: (….);

ZAGYVARÉKAS: augusztus 2. (vasárnap) 10.30: (….);

SZÁSZBEREK: augusztus 2. (vasárnap) 18.00: (….)

1. Az évközi 18. vasárnapot ünnepeljük. Csütörtökön lesz Urunk színeváltozásának ünnepe. III. Kallixtusz pápa, aki elrendelte a déli harangszót, hogy imára hívja Európa népeit a török veszedelem ellen, a nándorfehérvári győzelem (1456) után megtartotta a harangszót és hálából bevezette Urunk színeváltozásának ünnepét is. A XVII. század közepéig kötelező ünnep volt.

2. Július 24-én volt Szent Kristóf emléknapja. Ha valaki kéri, a vasárnapi szentmise után a Szent Kristóf-áldást elimádkozom az autója mellett és meghintem szenteltvízzel. Ahhoz, hogy ez valóban áldás legyen, és családom számára biztonságos hely legyen a gépkocsim, szükséges a fogadalom, hogy biztonságosan, a szabályokat betartva akarok autózni, békességben együttműködve autóstársaimmal.

3. Augusztus 15-ét Nagyboldogasszony főünnepét a következőképpen ünnepeljük. Augusztus 14-én, pénteken Zagyvarékason 17 órakor előesti szentmisével. Augusztus 15-én, szombaton Újszászon 9 órakor, Szászberekben 18 órakor lesz szentmise.

4. Augusztus 20-án vasárnapi miserend lesz, azzal a változtatással, hogy Zagyvarékason 11 órakor fog kezdődni a szentmise. Augusztus 20-a az újszászi templom búcsúja. Idén átadásra kerül két személy részére az Orczy Andor-díj.

Szent II. János Pál pápa: A vallás és a tudomány ismét sokkal közelebbi kapcsolatba kell, hogy kerüljön egymással. A tudomány megtisztítja a vallást a tévedésektől és a babonáktól, a vallás pedig megtisztítja a tudományt a bálványimádástól és a hamis abszolutizmustól.

Kányádi Sándor: Félem a félelem nélküli, minden helyzetben magabiztos embert. Mert csak az nem fél, akinek nincsen féltenivalója, akit a remény már végkép magára hagyott.

Ne hagyd, hogy a rossz legyőzzön téged. Te győzd le a rosszat jóval. (Róm 12,21) * Mindenekelőtt kölcsönös szeretettel legyetek egymás iránt, mert a szeretet sok bűnt eltakar. (1Pét 4,8)

Juhász Gyula: Míg az ember ifjú, úgy érzi, hogy egy teljes zenekar van a szívében. Amikor megöregszik, akkor már talán csak egyedül zenél, de az a hangszer most szóljon a legszebben.

Hogy azzá lehessek, akivé lennem kell,

Végső formálómat a halált ne vessem meg.

Félve várjam és rettegve szeressem,

Ne süllyesszen mélyre, hanem emeljen fel.

Vianney Szent János: Kedveseim, a ti szívetek kicsi, de az imádság majd kitágítja és képessé teszi arra, hogy Istent szeresse és befogadja.