OLVASMÁNY: Iz 22,19-23: Izajás Jeruzsálem prófétája volt. Figyelmezteti Jeruzsálemet, hogy korai a Babilon bukása feletti öröm. Egy ellenséggel kevesebb, de jön a másik, ám a legfőbb ellenségünk mi magunk vagyunk magunknak, ha elfordulunk Istentől. Ezt a szöveget is messiási éneknek tartjuk. Látszólag Sebna udvarnagy elvetéséről jövendöl Izajás, aki fényűző nagyzolásban élt és olyan sírkamrát épített magának, mit az egyiptomi fáraók. Izajás távlata mindig a Messiás, azaz Jézus. Amikor arról a valakiről szól, aki Dávid házának minden kulcsát megkapja majd Istentől, akkor a Messiásra, azaz Jézusra utal. Neki nem olyan törékeny és álságos hatalma lesz, mint a világi uralkodóknak. Istennek ő lesz a valódi fölkentje. (A messiás fölkentet jelent.) Abból a helyzetből, amibe a világ jutott (vagy az én egyéni életem) csak ő hozhat ki.

SZENTLECKE: Róm 11,33-36: Két dolog állíthat bennünket szembe Istennel. Az egyik az éretlenség vagy annak a belátásnak a hiánya, hogy Isten egy olyan teljes perspektívát lát, amelynek mi csak a töredékét vagyunk képesek észlelni, és nagyon nem tudjuk összerakni azt a puzzle-t, amelyet ő teljesen átlát. A másik ok, ha nagy fájdalom vagy nagy veszteség ér bennünket, s emiatt magát Istent vádoljuk, ahelyett, hogy a veszteségtől távolodva a veszteség által kikényszerített egészen új állapotot elfogadjuk és azzal erős lélekkel együttműködjünk. Szent Pál fontosnak tartja, hogy a rómaiakat ráébressze, egy egészen más istenképre van szükségük, mint amihez a mitológiák elképzelt istenei révén jutottak. Ekkor már nem csak a római istenkép volt válságban, de már a birodalom is az a Titanic volt, amely jégheggyel ütközött. Szent Pál jelzi, hogy a valódi, az igazi, az élő Isten az emberi világhoz képest az „egészen más”. Nem mi teremtjük őt, hanem ő teremt minket, mégpedig folyamatosan. A vele kapcsolatos antropomorf megközelítés nagy tévútra visz és akadályozza az áldott isteni valóság belépését az életünkbe. Érdemes megismételni, hogy ezt a valóságot két dolog miatt nem érhetjük el, az egyik az okosság hiánya, a másik a nagy veszteség miatti bénító sokk. Ilyenkor gyakran elhangzik: Miért pont énvelem történt? És sokáig egyenesen Istentől eredeztetjük azt, ami a világ jelenlegi állapotából származik.

EVANGÉLIUM: Mt 16,13-20: Szent Pál a rómaiaknak arról az istenképről beszél, amely egészen más, mint amit a mitológiák világa alakított ki. Jézus legalább ilyen fontosnak mondja, sőt a helyes istenkép elemi feltételének nevezi, hogy a vele kapcsolatos látásmód is a helyére kerüljön. Jézust annak lássuk és mondjuk, aki, és ne beszéljünk ilyen-olyan ok miatt félre. A félrebeszélés oka lehet a helytelen imaélet és az imádságban való helytelen megszólítás. Amikor imádkozom hozzá, akkor kinek látom őt? Van, aki évtizedekig imádkozik, és közben marad ugyanaz az ember, aki volt, tele hiúsággal, önfényezéssel, mellébeszéléssel. S van, akinél egyetlen imaélmény elég ahhoz, hogy benne elkezdődjön egy új ember születése. Főleg, aki „hivatásos” imádkozó, pap, hitoktató, a család imádságos embere, ki van téve annak a veszélynek, hogy az imaélete gépies, formális lesz, ami önmagában még nem baj, a baj az, ha megszólítja Jézust és vagy nem hiszi, hogy vele beszél, vagy Jézust annyira sem értékeli, mint saját magát. Kinek tartanak engem az emberek? – kérdezi Jézus. Nem mintha nem tudná, hogy milyen nehézségük van és lesz az embereknek azzal, hogy Isten jelenléte megnyilvánuljon számukra. Azonban vár Péter válaszára, és rögtön két dolgot rögzít. Az isteni valósággal való kapcsolat kegyelmi ajándék. Nem saját okossággal jutsz hozzá. A másik közlés, hogy ezt az ajándékot Jézus intézményesíti, elsősorban az Egyháznak adja. S ebből fakad a hamisság és súlyos tévedés nélküli keresztény élet alaphelyzete: az Egyház szeretete és szolgálata. Arisztotelész szerint az ember legfőbb értéke az okosság. Ehhez vagy a maga erejéből jut, vagy pedig okos embereket követ. Azt az ördög adja, amikor valaki az okosság látszatával szélhámoskodik, és úgy követi őt buta emberek tömege, hogy még butábbak lesznek. Hála Istennek, előbb-utóbb jön a kijózanodás, de akkor már egy háborús veszteség van mögöttünk. Jézus gondoskodik a helyes istenképünkről, amikor a Miatyánkot tanítja nekünk.

EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI

SZENTMISESZÁNDÉKOK

ÚJSZÁSZ: augusztus 23. (vasárnap) 9.00: (….); augusztus 30. (vasárnap) 9.00: A templomunkban egykor szolgáló + lelkipásztorokért;

ZAGYVARÉKAS: augusztus 23. (vasárnap) 10.30: (….);

SZÁSZBEREK: augusztus 23. (vasárnap) 18.00: (….)  

1. Az évközi 21. vasárnapot ünnepeljük. A héten lesz Szent Mónika és Szent Ágoston emléknapja. Szent Mónika sokat imádkozott azért, hogy fia, Ágoston megtérjen, aki aztán megtérése után Hippó püspöke és az Egyház egyik legnagyobb hittudósa lett.

2. Köszönet mindazoknak, akik a templom búcsájának méltó megünnepléséhez hozzájárultak. Elsősorban a sekrestyésnek, Szalai Editnek, aztán köszönet a kántor nélküli ünnepi misén a kamarakórus helytállásának. Köszönet azoknak is, akik az ünnepség utáni agapéról gondoskodtak.

3. Ezúttal is köszöntjük az idei Orczy Andor-díjban részesülteket. Miklós János emeritus plébánost és Bagi Lajosnét. A plébános az Orczy-hagyaték ápolásáért, Bagi Lajosné a szászbereki és az újszászi templom szentélyének több évtizeden át tartó szívesen végzett és nagy adományokkal támogatott virágdíszítéséért.

4. A Veni Sancte szentmise mindhárom templomunkban szeptember 13-án lesz. Ha a hitoktatók megszervezik, úgynevezett táska-megáldást is végezhetünk. A szászbereki templom búcsúját szeptember 6-án ünnepeljük. (Kisboldogasszony napja szeptember 8.)

Szent Ágoston püspök Vallomások című könyvéből: Fivéremmel álltunk haldokló anyánk mellett. Itt temessetek el, mondta. Hallgattam és könnyeimmel gyürkőztem. Fivérem motyogott valamit. Talán azt, hogy inkább hazai földön és nem idegenben zárná le a szemét. Midőn ezt hallotta anyám, mintegy feddésképpen, hogy efféléket gondol, gyötrődő arccal előbb őrá, majd rám emelte róla tekintetét és szólt. „Nézd csak, mit beszél”. Majd mindkettőnknek mondta: Földeljetek el bárhol, ez ne okozzon nektek gondot. Csak arra kérlek benneteket, hogy az Úr oltáránál emlékezzetek meg rólam, bárhol is lesztek.” Majd, amikor ezt elmondta, elcsendesedett és tovább küzdött súlyosbodó betegségével.

Szent Ágoston: Nem lehet az Isten atyja annak, akinek nem anyja az Egyház. Az Egyház a feltámadott Jézus egész világra kiáradó teste.

Szent Ágoston: Magadnak, arra, hogy a tieid legyünk, teremtettél minket, Istenünk, és nyugtalan a mi szívünk mindaddig, amíg benned meg nem nyugszik.

Mint tudjuk, szentatyánk Ágoston rendi szerzetes. Szent Ágoston fontosnak tartotta, hogy a papok, de elsősorban a kanonokok imaközösségben éljenek. Regulát is adott számukra. Általában három rendi regula ismert, Szent Ágoston regulája, aztán Benedeké és Szent Ferencé. A magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok Ágoston reguláját vette át.