OLVASMÁNY: Ez 18,25-28: Ezekiel, mint ahogy a többi próféta is, nagyon tisztában van azzal, hogy milyen az ember. Ez fontos ahhoz, hogy nevelni tudjon és tanácsokat adhasson. A szülőnek is hosszasan kell ismerkedni gyermeke természetével, hogy azt ne megtörje, hanem megnemesítse. A próféta látja, hogy az emberek gyakran Istent hibáztatják azokért a kudarcaikért, amelyeket elkerülhettek volna, ha áldozatosabbak, kitartóbbak és jobban figyelnek a törvényre. Ezekiel figyelmezteti az embereket, a bűntől kell elfordulni, nem pedig Istentől. Ha valaki elfordul a bűntől, azonnal megérzi Isten rendkívüli segítségét. Hiszen nem Isten büntet, nem ő nehezíti az életünket, hanem a bűnökkel való kiegyezés visz bajba bennünket, és az Istenről való hamis vélekedés nehezíti meg az életünk jóra fordulását.

SZENTLECKE: Fil 2,1-11: Az emberek bajban vannak, amikor együttérzést, kell kifejezniük. Aki fogadja, sokszor érzi, felületesek a szavak, s aki adja, megnyugvással gondol arra, hogy nem neki kell fogadnia részvétnyilvánítást. Isten nem együtt érez velünk, és nem csupán sorsközösséget vállal velünk, hanem kész arra, hogy teljesen belehelyezzen bennünket tulajdon élete gyógyító kegyelmi áramába, mintegy együtt szenvedje meg velünk fájdalmainkat. Ő eleve magához ölel minket, a mi döntésünk, hogy kirugdossuk magunkat ebből az ölelésből vagy pedig szorosabbra fűzzük azt. Minden ember élete Isten öleléséből indul. Lényeges kérdés, hogy meddig maradunk benne. Talán mondhatni azt, hogy az első jelentős bűnig. A bűn ugyebár tudatos szembe helyezkedés Istennel. XIV. Leó pápa arra kérte a párizsi stadiont színültig megtöltő fiatalokat, hogy bátrak legyenek, küzdjenek meg a hitükért, és vállalják a hit megtartásának és továbbadásának értelmes küzdelmét. Semmi sem biztosít nagyobb szabadságot és mélyebb identitástudatot, mint ez. Szent Pál úgy fogalmaz, hogy Jézus az irántunk való szeretet miatt, s hogy azt teljesen megélhesse, kilépett az isteni dicsőségből, hogy szegény, szenvedő, küzdő legyen velünk együtt. Mindenben hasonló lett hozzánk a bűnt kivéve. Jelzi, hogy a bűntől való szabadulás – amit ő nyújthat nekünk – adja az Atyával való kapcsolatot, s így áradhat belénk ismét az élet.

EVANGÉLIUM: Mt 21,28-32: Fontos értenünk azt, hogy ezt a beszédet kinek mondja Jézus. A főpapoknak és a nép véneinek, vagyis azoknak, akik úgy tudták, hogy ők a kiváltságosok, az ő kapcsolatuk a legteljesebb Istennel. Szavaikban nagyon készségesek, szépeket mondanak és nagy biztonságban érzik magukat. S ekkor Jézus olyan sokkoló dolgot mond nekik, amitől vagy megtérnek, vagy eszementen Jézusra támadnak. Sajnos, tudjuk, hogy melyiket választották. (Ezt a sorsot gyakran át kell élnie az Egyháznak is.) Jézus azt mondja az önmagukat szavakkal felépítőknek, hogy az utcanők megelőzik őket Isten országában. Ma is hallani ilyen öntelt mondatokat: Engem nyugodtan lehet szidni, nem veszem magamra. Vagyis el sem gondolkodok rajta. Vagy: Mentes vagyok minden szubjektivitástól, elfogultságtól, a teljes igazságot objektív módon közlöm. Csakhogy ilyen ember még nem született a világra. Miért van több potenciál a jóra, az igaz életre a nagy bűnösben, mint az öntelt tökéletesben? Talán ezt kifejteni sem kell. Jézus gyakran mondja az őt többé-kevésbé felismerőknek: Ne mondjátok el senkinek, hogy én vagyok a Messiás. Miért? Mert ez nem bemondásos alapon működik. Mindenkinek kell legyen egy saját személyes útja, mígnem megérkezik és kimondja teljes személyiségével: Jézus, te vagy számomra az Isten Fia, te vagy az én Megváltóm. (Ahelyett, hogy rivaldafényben nagy hatású teológiai előadást tartson Jézusról.) A jól ismert jézusi példázat nem csupán a vallásos ember számára nyújt fontos tanítást, de bárki felismerheti az élet egyik nagyon lényeges szabályát. Nem a szavak, hanem a tettek határozzák meg az embert. Meg kell szereznünk azt a bölcsességet, hogy nem a szavaknak, hanem a tetteknek adjunk hitelt. S ne a rangnak, hanem a lelkületnek, a személyiségnek.

EGYHÁZKÖZSÉGEINK HÍREI

SZENTMISESZÁNDÉKOK

ÚJSZÁSZ: szeptember 26. (szombat) 18.00. (….); szeptember 27. (vasárnap) 9.00: + Kanálos Antal (6 hete temetve); október 4. (vasárnap) 9.00: (….);

ZAGYVARÉKAS: szeptember 27. (vasárnap) 10.30: + Zsíros János és f: Strunga Jusztina, Zsíros és Strunga nagyszülők;

+ Faragó Sándor és f: Kézér Erzsébet, Faragó és Kézér nagyszülők; október 4. (vasárnap) 10.30. (….);

SZÁSZBEREK: szeptember 27. (vasárnap) 18.00. (….); október 4. (vasárnap) 17.00: (….)

1. Az évközi 26. vasárnapot ünnepeljük. Ma van az elvándorlók és menekültek világnapja. Kedden a főangyalok ünnepe lesz. Jövő vasárnap tartják sok helyütt a terménybetakarítási hálaadást. Ha előkészítjük a templomban a hálaadást, akkor szívesen végzem.

2. Szeptember 27-e után átállunk a téli szentmisekezdési időpontokra. Ez azt jelenti, hogy minden esti szentmise egy órával korábban kezdődik.

3. Október a Szűzanya és a rózsafüzér hónapja. Az esti szentmisék előtt összegyűlhetünk, mint szinte minden életjelet mutató templomban, hogy fél órával a mise előtt rózsafüzért imádkozzunk. Megpróbáljuk megszervezni a gyermekek körében a „vándorrózsafüzért”. Carlo Acutis arcképével díszített dobozban lévő megszentelt rózsafüzért minden héten hazavihet egy gyermek, azzal az elhatározással, hogy minden nap egy tizedet elimádkozik (egy Miatyánk, tíz Üdvözlégy). Vasárnap visszahozza a dobozkát és átadja egy másik vállalkozó társának. Naplót is vezetünk, hogy milyen hosszúra sikeredett a lánc. Carlo Acutis gyakran mondta, hogy a mennyországba fölvivő legrövidebb létra a rózsafüzér.

A szent főangyalok ünnepe a mennyei hierarchiára irányítja a figyelmünket. A hierarchia szent rendet, rendezettséget jelent, nem hatalmi alá- fölérendeltséget. A mennyben jelen van az a szent rend, ami nagyon hiányzik az ember által szervezett világból. A főangyalok nevei. Michaél (Ki olyan, mint Isten?), Gábriél (Isten az erősségem), Rafaél (Isten gyógyít). Az angyalok nem tétlenül várakoznak a mennyben, hanem különleges módon az emberek segítségére vannak, őket a jóra támogatják, illetve védelmezik.

Ludwig Wilhelm Erhard kancellárhoz kötik a háború utáni német csodát. Rövid időn belül gazdasági világhatalom lett az NSZK, kiemelkedő jólétet biztosítva az embereknek. Halálos ágyán így panaszkodott Erhard kancellár az őt meglátogató pap ismerősének: Nem gondoltam volna, hogy azzal, hogy teletömöm pénzzel német népem zsebét, kiürítem a templomokat.

Henry van Dyke: Ha valahol a világegyetemben találnánk egy másik édenkertet, már nem lennénk alkalmasok arra, hogy élvezzük azt. Itt, ezen adottságok között kell újra alkalmassá tenni magunkat az eljövendő édenkert jóságának és szépségének megtapasztalására.

Albert Einstein: Bárki úgy határoz, hogy az igazság és a mindentudás ítészeként útra kél, biztos lehet abban, hogy hajótörést szenved az istenek kacagásának viharában.