Újszász és templomának rövid története

A római korban itt szarmata település volt. A vasútépítés során tártak fel Kr. u. I.-V. századból való szarmata sírokat. A település jelenlegi neve újonnan ide települt szászokra utal. 1347-ben egy oklevél „Zaas” néven említi a Közép-Szolnok megyében lévő ősi falut. Zsigmond király 1424-ben Ozorai Pipó oltalmába ajánlja az „újzazzi” jász kapitányt, Tamást; 1425-ben pedig arra kötelezi a falut, hogy küldjön 8 tegzes vitézt a királyi seregbe. Mátyás király megerősíti Kostyán Pál úszászi jász kapitány jogait. A király 1462-ben az Úszászi család kérésére Pest vármegyébe sorolja a falut. Az 1577. évi összeírásban már nem szerepel a jász települések jegyzékében. A török hódoltság alatt a törököknek adózik. Az elűzött pap helyett licenciátusok gondoskodnak a hitélet fennmaradásáról. Az egyik nevesítve van: Bencsik János. A hódoltság végére teljesen elnéptelenedik. Csak 1744-ben kezdi az Orczy-család benépesíteni. A II. József-féle népszámláláskor már 633 lélek lakja, 69 házban. 1945 óta ismét Szolnokhoz, immár Jász-Kiskun-Szolnok vármegyéhez tartozik. A két Orczy-kastély közül a klasszicista 1830 körül, az eklektikus az 1890-es években épült.

1347-ben már áll a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt kőtemplom. A török időben azonban ez is elpusztult. Az 1744. évi Canonica Visitatio arról értesít, hogy Szent István király tiszteletére emelt templomát báró Orczy István 1740-ben építette barokk stílusban. Az 1885-ös átalakítás során kapta jelenlegi neoromán formáját. Építtetője az Orczy-család volt. Az altemplomban található az Orczy-család kriptája. A helyi lelkészséget 1807-ben plébániai rangra emelték. A plébániaépület (paplak) a századfordulón épült. Historia Domusa 1787-ben kezdődik. A háború előtt az „Isteni Megváltóról nevezett Nővérek” nevű magyar női szerzetesi kongregáció a Mater Redemptoris üdülőt és a lelkigyakorlatos házat működtette. Az egyházközség 11 fős tanerővel iskolát is fenntartott.

Az elmúlt 80 év plébánosai: Prukker István 1943-44. (A plébániát ért bombatalálat során halt meg.), Oláh Károly 1945-58. Márk Lajos 1958-62. Bartos Márton 1962-63. Oláh Károly 1963-72. dr. Gyöngyösi Vince 1972-75. dr. Mandula József 1975-90. Tóth András 1990-99. Hernádi László 1999-2008. Miklós János 2008-2023. Szabó József László 2023 –

A templom búcsúja Szent István király ünnepén van.

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Újszász teljes lakossága 5.900 fő. Ebből 28 % vallotta magát katolikusnak, 65 % nem nyilatkozott vagy felekezethez nem tartozónak vallotta magát. Tíz évvel ezelőtt a katolikusok száma a duplája volt, a nem nyilatkozók vagy felekezeten kívüliek száma a jelenleginek a fele.

Zagyvarékas és templomának rövid története

A régészeti leletek szerint ősidőktől lakott hely.  A Kr. e. első századból szarmata sírt találtak a település közelében. Első okleveles említése 1347-ből való. Ez az oklevél kőtemplomot említ Rékason. A falu többször elnéptelenedett, de mindig újra betelepítették. 1710 táján katolikus magyarok érkeztek. 1737-ben barokk stílusban a váci püspök templomot épített a falunak, Szent Imre tiszteletére. A Historia Domus leírása szerint ekkor a templom körül temetkeztek. 1773-ban fejezték be a plébánia építését. Legutóbbi renoválása 2022-ben volt. 1908-ban szükségessé vált a templom újjáépítése. Ekkor kapta meg jelenlegi formáját. A belső bútorzatra sokan nagylelkűen adományoztak. Nevüket egy tábla örökíti meg a templomban.

A legutóbbi (2022-es) népszámlálás adatai szerint a 3500 fős lakosság 42 %-a vallotta magát katolikusnak, 3,5 % reformátusnak, 0,3 evangélikusnak, 0,2 görögkatolikusnak, felekezeten kívülinek tekinti magát vagy nem nyilatkozott 52 %. (2 % egyéb katolikus vagy egyéb keresztény.)

A szászbereki filia és templomának rövid története

Zazberegh első említése Zsigmond király 1435-ben kelt adománylevelében olvasható. A 15. században mezővárosi rangot kapott. A török időben elnéptelenedett. Templomát lerombolták. A török kor után az itt lakók egyházilag először Jászalsószentgyörgyhöz, majd Újszászhoz tartoztak. A puszta az 1870-es évek végétől a Kohner család tulajdonába került. Dr. Kohner Adolf, aki nagy művészetpártoló volt, 1901-ben építette a szászbereki kastélyt. Itt látta vendégül 1918. augusztusában Bartók Bélát, aki néhány hét alatt a környéken 203 népdalt gyűjtött. A legtöbbet, 147-et Újszászon. A település 1950-ig Besenyszög külterülete volt. Ekkor kapott önálló községi címet.

Első kápolnáját Kohner Adolf építtette 1943-ban. Ez a háborúban elpusztult, azonban a benne lévő oltárkép, Molnár C. Pál Madonnája sértetlen maradt. Ez a kép látható a 2003-ban felszentelt modern építésű templomban, amelyet Gereben Gábor Ybl -díjas építész tervezett. Az új templom megépítéséig előbb a helyi iskola egyik tantermében, majd egy vályogházból kialakított kápolnában folyt az istentisztelet.

A háború után a Kohner-kúriában előbb lakásokat alakítottak ki, majd 1952-től az iskola működött benne. 2000-ben felújították az épületet. 2016-tól az iskola fenntartója és működtetője a Magyar Kolping Szövetség lett.

Adolf Kolping német pap a 19. század második felében valósította meg elképzelését, az iparos ifjúság legényegyletekbe való szervezését. Adolf Kolpingot Szent II. János Pál pápa 1991-ben avatta szentté.