NAPI EVANGÉLIUM

Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: "Mit gondoltok? Ha valakinek száz juha van, és egy elcsatangol közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyen, és nem megy-e, hogy megkeresse az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony mondom nektek: jobban örül neki, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül."
Mt 18,12-14

Elmélkedés

A mai evangélium példabeszédében Jézus megmutatja, milyen az irgalmas Isten: nem ítélkező, hanem szenvedélyesen kereső. Isten egyetlen bárány miatt is elindul, mert az az egy is fontos számára. A világ logikája a többségre figyel: ha kilencvenkilenc megvan, akkor ez jó eredmény. De Isten logikája más, ő a kevésre is figyel: neki hiányzik az egy, mert nélküle nem teljes a nyáj, a közösség. Az elveszett bárány nem keresi a pásztort. A pásztor indul útnak és nem nyugszik, amíg meg nem találja.

Advent arról is szól, hogy Isten úton van, felénk tart. Csendben közeledik, türelemmel keres minket. Isten szeretete nem ismer akadályt. Ez az a szeretet, amely nem mond le rólunk akkor sem, ha mi már rég lemondtunk arról, hogy visszataláljunk hozzá.

A mi életünkben is vannak "elveszett" részek: megromlott kapcsolatok, utólag megbánt döntések, be nem gyógyult sebek, gyakran emlegetett sérelmek. Isten ezekre a területekre is elindul, mert neki nemcsak életünk rendben lévő kilencvenkilenc helye a fontos, hanem az is, ami gyógyításra, megújulásra vár. Ő nem fél szembenézni azzal, amit mi a legszívesebben elrejtenénk.

Advent tehát nemcsak várakozás a megváltó Istenre, hanem találkozás is vele. Hiszem-e, hogy értem jön? Engedem-e, hogy felemeljen és hazavigyen?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te vagy a Jó Pásztor, aki fáradhatatlanul keresel minket, még akkor is, amikor távol járunk tőled. Köszönöm, hogy fontos vagyok neked, ismersz engem és nevemen szólítasz. Hálás vagyok, hogy utánam jössz a sötétbe, a reménytelenségbe, és nem hagysz magamra tévedéseimben. Te soha nem mondasz le rólam, hanem fáradhatatlanul keresel, újra és újra utánam indulsz. Köszönöm, hogy nem a bűneim alapján ítélsz meg, hanem a szereteteddel felemelsz. Advent idején különösen is vágyom arra, hogy megtalálj és én újra rád találjak. Adj erőt melletted maradni, nálad megpihenni és benned örömöt találni!